<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Főszerkesztői jegyzet arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László megkritizálta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), amely monetáris tanácsának tagja történetesen a felesége, Parragh Bianka. Így még pikánsabbnak tekinthető az MNB viszontválasza. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről.

Az elmúlt éves vállalati üzleti beszámolók, az új kormánytagok vagyonnyilatkozatai és persze a hetek óta napirenden lévő olajembargó mellett viszonylag kevesebb figyelmet kapott egy szócsata. Amely Parragh László, az MKIK elnöke és az MNB között zajlott.

Parragh László nem érti. Fotó: MTIParragh László nem érti. Fotó: MTI

Pedig cseppet sem kicsi a jelentősége. Az Orbán Viktor bizalmasának számító Parragh keményen megbírálta az Orbán Viktor kedvenc közgazdásza, Matolcsy György által vezetett jegybankot. Persze jól tudjuk, állítólag bevett szokása a kormányfőnek, hagyja egymásnak esni a hozzá hű embereket, s az embernek sokszor az az érzése, hogy azért, mert így próbálja a saját kritikáját közvetíteni.

Most például azt, hogy az MNB nem ismerte fel kellő időben az infláció veszélyeit. Ezt az üzenetet „postázhatta” az utóbbi évek megmondóembere, Parragh, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy a kormánynak adott tanácsok és – ahogy a kamarai elnök fogalmazott – „különféle számmisztikával operáló programok” (ami egyértelmű utalás az MNB kormányprogramnak is beillő 144 pontos csomagjára) helyett „érdemi infláció elleni jegybanki lépéseket kellene tenni”.

Nem is maradt el a válasz, amely rendkívül heves, sőt, talán pontosabb úgy fogalmazni, szokatlanul durva volt. Persze ezt akár meg is lehet érteni, hiszen a fenti bírálat gyakorlatilag azt tartalmazta, hogy az MNB nem jól látja el a jegybanktörvény által rá testált feladatát, nevezetesen, az árstabilitás elérését (ez Magyarországon középtávon 3 százalékos inflációt jelent) és fenntartását. 

Vagyis Parragh kvázi a jegybankot tette felelőssé azért, hogy az infláció elszabadult, májusban már 10 százalék fölé kerülhet, s még korántsem biztos, hogy az lesz a csúcs.

Ez pedig már arra a kormánypropagandára hajaz, amely azt szajkózza, a kabinet egyáltalán nem tehet a gazdasági problémákért, ellenben mindent elkövet, hogy azokkal szemben megvédje az állampolgárokat. Például attól, hogy még a mostaninál is magasabb legyen az infláció, hiszen az a rezsicsökkentés meg az árstopok (benzin, élelmiszer) nélkül akár 5 százalékkal magasabb is lehetne – hogy idézzük a már többször is hangoztatott érvelést.

Arról, hogy az óriási mértékű, a választás megnyerését szolgáló kormányzati költekezés mekkora inflációs hatással járt, járt-e egyáltalán, már nem szól a fáma. Ez ugyanúgy ördögtől való felvetés egy kívülálló részéről, mint a költségvetési kiigazítást megszorításként aposztrofálni.

Abban kétségtelenül nincs egység közgazdászkörökben, tökéletes volt-e az MNB inflációellenes fellépése, köztük is a kamatpolitika. Meglehet, a jegybank a Nagy Gazdaságösztönzés keretében túl alacsonyra vitte le az irányadó rátáját – mármint az ország gazdasági fejlettségéhez, illetve a régió többi államához képest, hiszen a világ fejlettebb részeit negatív és a zérókamatok is jellemezték, s jellemzik részben még most is (lásd Európai Központi Bank). Az azonban, hogy a magyar jegybank elsők között kapcsolt, s kezdte meg a szigorítást, aligha vitatható.

Ezt hangsúlyozta az MNB is a Parraghnak adott viszontválaszában. Amelyben – ne szépítsük -tulajdonképpen lehazugozta az MKIK elnökét. Hiszen olyanokat írt, hogy 

„Parragh László újra azzal a hamis kritikával illette a jegybankot”, vagy hogy „szintén hamis állítás Parragh úr szájából”, illetve, hogy „tartózkodjon a hamis, szakmailag megalapozatlan kijelentésektől”.

Az esetet az teszi pikánssá, hogy Parragh László felesége nem más, mint Parragh Bianka, aki történetesen a kamatdöntéseket meghozó Monetáris Tanács tagja. Méghozzá 2017 márciusától. Vagyis már azokban az években is az volt, amikor férje szerint a jegybanknak már fel kellett volna ismernie az inflációs veszélyeket. 

Megnéztem, Parragh Bianka az elmúlt, valamivel több mint öt évben minden egyes alkalommal úgy szavazott, ahogy testületi tagtársai.

Eközben férje sorra kritizálta az MNB-t, azon belül is annak vezetőjét – tehát nem a mostani az első eset. Három éve például Parragh szürreálisnak nevezte Matolcsy György azon elképzelését, miszerint Magyarország 11 éven belül utolérné Ausztriát. Más kérdés, hogy azóta eltelt három év és a 144 pontos jegybanki javaslatcsomagban ugyanúgy szerepel, hogy az a cél, Magyarország a jelenlegi 76 százalékos szintről 2030-ra elérje az EU átlagos fejlettségét. Amit ráadásul az Orbán-kormány is a magáévá tett, legalábbis az újdonsült gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton (cseppet sem mellesleg: 2020 májusáig Matolcsy monetáris politikáért felelős helyettese) szinte szóról szóra ezt ismételte meg az eskütétele előtti parlamenti meghallgatásán. 

De összecsapott Matolcsy és Parragh 2020 áprilisában is, midőn az MNB elnöke „fake new-st kiáltónak” nevezte az MKIK első emberét, amiért utóbbi azt állította, az MNB hitelprogramjai nem finanszírozzák a mikro-, kis- és középvállalkozásokat.

Rendet és főként, igazságot persze tehetne kedvenc emberei között Orbán Viktor, dehát úgy tűnik, ez nem áll az érdekében. 

Azt pedig, hogy mi hangozhat el egy ilyen csörtét követően a Parragh-házban, valószínűleg sosem fogjuk megtudni.

A közelmúltban lapcsoportunk rendezvénye, a Klasszis Klub vendége volt Parragh László Interjúnkat itt tekinthetik meg:

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.