Meglehetősen érdekes folyamatnak lehettek szemtanúi a kormányfői bejelentéseket és a Kormányinfókat követők csütörtökön. Az egész szokás szerint azzal kezdődött, hogy Orbán Viktor beharangozta Facebook-oldalán, hogy döntött a kormány és hamarosan bejelentés következik. A Covid-időszak óta azt már megszokhattuk, hogy a miniszterelnök előszeretettel tesz bejelentéseket a legnagyobb közösségi média hasábjain, most azonban azt kell írnom:
ennek a csütörtökinek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az igazi robbanást uszkve egy órával később Gulyás Gergely prezentálta a Kormányinfón.
A bejelentés témája sokakat érdekel, sokak pénztárcáját érinti és már nagyon aktuális is volt: a novemberben esedékes nyugdíj-kiegészítés mértéke. Ám hiába a nagy beharangozás, a csattanó és a lényeg elmaradt. A populista szöveg ugyanis egyetlen számadatot sem tartalmazott, ami pont a lényeg lett volna. 1 százalék, 3 vagy 7? Erre nem kapott választ a nézősereg, a számok világához legközelebb álló kijelentése az volt Orbán Viktornak, hogy "átlagosan közel félhavi nyugdíjjal többet visz majd a postás".
Na már most, azt megszokhattuk az elmúlt években, hogy a kormány képviselői gyakran lépnek a homályos útra a bejelentések során. Nevezetesen mondanak valamit, amit szeretnének - akár rövid határidővel - bevezetni, ám csak az átgondolatlanságról tesznek tanúbizonyságot. A sajtó munkatársai, elemzők vagy épp érintett szervezetek rövid időn belül nyilvánosság elé tárják, hol hibázik a történet, milyen fajsúlyos pontokra nincs válasz. Csak a bizonytalanság. Ám, hogy egy ennyire egyszerű és már rutinszerű témában sem sikerült pontosan kommunikálni, arra már meglehetősen nehéz szavakat találni.
Két - pontosabban három - dologra tudok gondolni jelen esetben:
- Orbán Viktor forgatókönyv szerint Gulyás Gergelyre hárította a piszkos munkát, a kiegészítés mértékének és a részletek közlésével, a kormányfő megtartotta magának a propagandajellegű mondatokat, amelyek a szavazótábor hűségét erősíthetik.
- Időközben történt valami a háttérben és Gulyás Gergelynek már kisebb korrekciót kellett közölnie, mint amit Orbán Viktor szavai sejtettek.
- Szimplán csak a gigantikus píárgépezetben a valamely fogaskerék megakadt egy egyszerű matematikai számításon.
Az, hogy a miniszterelnök "közel félhavi" összegre utalt, számításaink szerint nagyjából 4,5 százalékos novemberi kiegészítésre engedett utalni. Ehhez képest a Miniszterelnökséget vezető miniszter 3,1 százalékot jelentett be. Ennek eredménye pedig nem "közel félhavi" összeg, hanem az átlagos nyugdíj 37 százaléka. Értem én, hogy a kormányzati kommunikáció szereti a populizmust, ahogy azt is, hogy némi szépítés beleférhet. No, de 37 százalék kerekítve sehogy sem "közel" 50 százalék. Vagyis nyilván közelebb van az 50-hez, mint a nullához, de a matematika és a kerekítés szabályai nem így működnek. Vagy arra gondoltak a szövegírók, hogy ha a 37 kerekítve 40, akkor az már nincs is messze az 50-től? Akárhogy is, ez erős csúsztatás.
Ahogy Orbán Viktor "pontos elszámolásra" tett megjegyzése is. Szerinte ez a kulcsa a hosszú barátságnak. De adja magát a kérdés, ha ez a pontos elszámolás, akkor milyen lehet a pontatlan?
Az elszámolás során ugyanis sikerült a miniszterelnöknek elfeledkeznie a tartozásáról. Igaz, az nem 2023-ban keletkezett, hanem 2022-ben, de ha már pontosak vagyunk, akkor a tartozás, az tartozás és el kell számolni vele. Vagyis ebben az esetben meg kell adni azt.
Mivel ugyanis 2022-ben a tényleges infláció magasabb lett annál, mint amennyivel végeredményben emelkedtek a nyugdíjak a kétszeri korrekciót követően is, így még Orbán Viktor 1,2 százalékkal adós a nyugdíjas társadalomnak. Ezzel vajon mikor tervez elszámolni, ha már "pontos elszámolás, hosszú barátság"?
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
