17p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Már zajlik a főpolgármester-választás szavazatainak újraszámolása. Az eredmény biztosan változni fog, és ehhez még csalni sem kell. Győztes viszont nem lesz, ebből már senki sem tud jól kijönni. De mi lehetne akkor a megoldás? Jegyzet.

Pedig tulajdonképpen egészen jól indult ez az egész. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid személyében volt két teljesen vállalható főpogármester-jelöltje Budapestnek. Persze, egyik sem volt hibátlan, de aki még hisz a hibátlan politikusokban, az csak magára vethet. Szóval minden kisebb-nagyobb hibájuk ellenére mind Karácsony Gergely, mind Vitézy Dávid – ha simán megválasztják – feltehetően elvezette volna a várost elfogadható módon. Csak hát aztán történt néhány dolog.

Miről lesz szó a cikkben:

  • Ez történt idáig
  • Az eredmény biztosan változni fog
  • Mikor lehet csalást gyanítani?
  • Ki fog nyerni?
  • Mindkét jelölt elásta magát
  • És az állam is leszerepelt
  • De van megoldás!

Ez történt idáig

Foglaljuk össze nagyon röviden, hogyan jutottunk idáig. Június 9-én nagyon szoros eredmény született a budapesti főpolgármester-választáson. Miután Vitézy Dávid az érvénytelen szavazatok újraszámolását követelő indítványát elfogadták, Karácsony Gergely kijelentette, hogy ő a szavazás megismétlését fogja követelni, arra hivatkozva, hogy az érvénytelen szavazatokat nem megfelelően kezelték, és ez lehetőséget adhatott a visszaélésekre is. A regnáló főpolgármester nyilvánosan, többször is kijelentette, hogy a legvégsőkig, az Alkotmánybíróságig, sőt uniós fórumokig el fog menni, hogy a választás megismétlését elérje.

Az érvénytelen szavazatok újraszámolása során az eredmény még szorosabb lett, de nem változott. Mellesleg az is kiderült, hogy vagy Vitézy Dávidék, vagy az őket tájékoztató, névtelen szavazatszámlálók hazudtak, ugyanis minimális mennyiségben voltak olyan szavazólapok, amelyekre hivatkozva kérték az újraszámlálást (amelyeken az utolsó pillanatban visszalépett fideszes jelölt, Szentkirályi Alexandra mellett egy másik jelöltet is bejelölt a szavazó, és ezeket tévesen érvénytelen szavazatnak könyvelték el). A hazugságot korábban csak egyszerű matematikai műveletek alapján feltételezhettük, de kedden kiderült, hogy ennél erősebb bizonyítékok is vannak - erről bővebben az alábbi ajánlóra kattintva olvashat:

Az ezután kihirdetett eredményt mindkét jelölt megtámadta a Kúriánál: Karácsony Gergely megismételt teljes választást, Vitézy Dávid a IV. és VII. kerületi (itt fordult elő, hogy Szentkirályi Alexandrát csak egy „vékony vonallal” húzták le a szavazólapokról) választás megismétlését kérelmezte. Mindkettőjük kérelmét elutasították. Karácsony ekkor kijelentette, elfogadja a „független magyar bíróság döntését”, de Vitézy Dávid – nyilvános bejelentés nélkül – az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül múlt pénteken megsemmisítette a Kúria végzését, amely aztán vasárnap az összes érvényes főpolgármester-jelölti szavazat újraszámolásáról döntött.

Erre mindkét jelölt úgy reagált, hogy megfogalmazták a saját feltételeiket, amelyeknek teljesülniük kell az újraszámolás során. Karácsony Gergely egyenesen kijelentette, hogy ha nem így lesz, azt ő „teljes mértékben, egyértelműen a választási csalásra tett kísérletként” fogja értelmezni. A feltételek egyébként mindkét jelölt esetében a folyamat átláthatóságáról és ellenőrizhetőségéről, a nyilvánosság biztosításáról szólnak, és nagyjából meg is egyeznek.

Biztosan változik az eredmény

Nézzük először azt a kérdést, hogy változhat-e az eredmény az újraszámlálás során. Korábban már többször körbejártuk a szavazatszámlálás menetét, ezért itt most csak röviden mutatnánk be a folyamatot. A dolog úgy megy, hogy az urnákból kiborított szavazólapokat először szétválogatják típus, majd jelölt/lista szerint (közben ugye az érvénytelen, vitás lapokat kiszedik és külön kezelik). A válogatást is legalább két „ellenérdekelt” fél végzi, azaz mondjuk a fideszes és a DK-s delegált is átnézi a kupacokat.

Ezután következik a számolás, amelyet törvény szerint is legalább addig kell végezni, amíg kétszer egymás után ugyanaz az eredmény ki nem jön, a gyakorlat szerint itt is ellenérdekelt felek ellenőrzik egymás munkáját. Ha kijött a mindenki által elfogadott eredmény, akkor ezt összevetik a jegyzőkönyv számaival is (tehát ha mondjuk összesen több vagy kevesebb szavazat jött ki, mint ahány szavazólapnak lennie kéne, akkor újra ellenőrzik a dolgot), majd végül az egészet lejegyzőkönyvezik, a szavazólapokat pedig jelöltek/listák szerint szétválogatva kötegelik úgy, hogy a kötegeket ne lehessen észrevétlenül megbontani, és minden szavazatszámláló mindent gondosan aláír a jegyzőkönyvektől a kötegeken át a szállításra, tárolásra szolgáló urnák lezárásáig.

Elméletben ebbe a folyamatba nem nagyon csúszhat hiba. A gyakorlatban viszont csúszhat. Ne feledjük, a szavazatszámlálók a szavazás napján legkésőbb reggel fél hattól a helyszínen vannak, végigcsinálják az egész napot, majd az urnák lezárása után, este héttől gyakran másnap hajlanlig számolnak. A mostani választáson egy átlagos budapesti szavazókörben 4-5 fajta (attól függ, volt-e nemzetiségi önkormányzati választás is) szavazólapot kellett megszámolni.

Minden szavazatszámláson, amelyen szavazatszámlálóként részt vettem, előfordult, hogy valamelyik kötegbe belekerült a válogatásnál másik jelöltre/listára leadott szavazat. Mondanám, hogy ezeket a 2-3. átnézésnél észreveszik a számlálók, de ez azért nem biztos. Ilyen bőven előfordulhat, mint ahogy az is lehetséges, hogy egy-két valójában érvénytelen szavazat is becsúszik az érvényesek közé (ahogy fordítva láttuk az érvénytelenek újraszámolása esetén, márpedig az érvényes szavazatokat nem nézi át külön az összes delegált egyesével, még könnyebb tehát hibázni). A számlálás már kevésbé veszélyes, ott ugye sorvezetőnek ott van, hogy mennyinek kell összesen kijönnie, és ha valami nem stimmel, akkor az könnyebben kibukik.

Szavazólap-minták a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámlálásán a Nemzeti Választási Irodában 2024. június 14-én - most újra elővesznek minden érvényes szavazatot is
Szavazólap-minták a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámlálásán a Nemzeti Választási Irodában 2024. június 14-én - most újra elővesznek minden érvényes szavazatot is
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ha most tippelnem kéne, akkor – figyelembe véve, hogy a főpolgármesteri szavazólapokkal volt a legkönnyebb dolga a számlálóknak, hiszen csak 3(4) jelölt szerepelt rajtuk – azt mondanám, hogy átlagban minden második budapesti szavazókörben fognak találni egy-két rosszul leszámolt szavazólapot. Mivel nagyjából 1300 budapesti szavazókör volt, a félreszámolt szavazatok száma a becslésem szerint 500 és 1500 lehet (végleges számok péntekre lehetnek, de Vitézy Dávid már posztolt keddi adatokat, ezek szerencsére megerősítik a feltételezésemet: a szavazólapok ötödének újraszámolása után 270 átminősített szavazólapról tud, ebben az ütemben tehát 1350 átminősített szavazólap lehet a végére).

Ez valószínűleg minden választás esetén így lenne, csakhogy általában semmit sem számít, amikor több százezer szavazatot adnak le, és több ezer vagy tízezer szavazattal nyer az egyik jelölt – most azonban igen, hiszen a különbség mindössze 41 szavazat lett.

Mikor lehet csalást gyanítani?

Ám normál esetben a félreszámolt szavazatoknak teljesen véletlenszerűen kell eloszlaniuk a jelöltek között, hiszen nem csalási kísérletről, hanem emberi hibákról beszélünk. Ennek alapján tehát bármi elképzelhető a végeredmény tekintetében. Ha az átminősített szavazólapok körében az egyik jelölté lesz a nagy többség, az gyanús, de önmagában nem jelenti azt, hogy akár az eredeti számolás, akár az újraszámolás során csalás történt volna, elképzelhető, hogy nagy többségben egy irányba történtek a tévedések. Izgalmasabb kérdés, ha egy-egy szavazókörben kiugróan nagy (ilyennek számít már 10-20 szavazat is) számban kerülnek elő átminősített szavazólapok, ilyen esetben nyilván jó lenne tudni, hogy mi is történt – persze akár egy nagyobb adag lap is átkerülhet egy másik kupacba a válogatásba véletlenül, de azért ezt már illene kiszúrni.

Gyanús jel lehet még az is, ha nagyon sok új érvénytelen szavazat „keletkezik” az újraszámolás során. Ugyebár így a legkönnyebb befolyásolni utólag az eredményt, persze csak a figyelő szemektől távol. Ha ez a jelenség is néhány kerületre, néhány szavazókörre koncentrálódik, az még gyanúsabb jel lenne – reméljük nem lesz ilyen.

Ha az újraszámolás a két versenyben lévő jelölt feltételei szerint történik, akkor nincs okunk feltételezni, hogy lehetőség lenne a módszeres csalásra e folyamat során. Azonban mindenképp aggasztó a tény, hogy az újraszámolás módját és menetét a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) rögtönözve írta elő valamikor hétfő délután, tehát nem volt egy kidolgozott protokoll erre az esetre. Ráadásul már egy hónap eltelt a választások óta, és ugyan elvileg senki nem nyúlhatott a szavazólapokhoz, az urnákat már egyszer – az érvénytelen újraszámolása során – szintén nagy kapkodás közepette kibontották, és most is elképzelhető, hogy itt-ott, tévedésből, a szabályok nem ismeretéből és az időnyomásból adódóan nem minden fog úgy történni, ahogy kellene. Márpedig ilyen kis különbségnél akár egyetlen szavazókör egyetlen kötegének ellenőrizetlen felbontása is kétségbe vonhatja az egész újraszámolási folyamat tisztaságát.

Karácsony Gergely a héten megosztott egy ábrát arról, hogy a fideszes vezetésű kerületekben messze több érvénytelen szavazatot minősítettek át Vitézyre leadott érvényes szavazattá az első újraszámolás során. Ha most is hasonló eltérések lesznek, akkor azért joggal merülhet fel a kérdés, hogy minden rendben ment-e.

Ki fog nyerni?

Az mindenesetre biztos, hogy pénteken valamilyen eredményt ki fog hirdetni az NVB, és megint lesz egy győztesnek tekinthető főpolgármester-jelölt. De lesz valódi győztes? Nem igazán. Megkérdeztük Seres Krisztina választási szaktanácsadót, aki elmondta, ha új határozatban hirdeti ki az eredményt az NVB, akkor ez a rendes úton újra megtámadható, azaz újraindulhat a Kúria-Alkotmánybíróság kör is, de nem ez az igazi baj, valamikor csak eljutunk egy véglegesnek tekinthető eredményig.

Hanem az, hogy így, ebben a formában ez a választás és az utána történtek mind a két fő jelölt, mind a választásban érintett szervezetek hitelességét sikeresen lenullázta.

Menjünk szépen sorban. Ott van Vitézy Dávid. A hivatalosan a Vitézy Dáviddal Budapestért, illetve az LMP-Zöldek támogatásával indult jelölt még mindig nem számolt el igazán azzal, hogy miként is történt Szentkirályi Alexandra visszalépése, illetve a teljes kormányzati propagandagépezet beállítása mögé. Tudott erről előre, és ha igen, mikortól? (Vitézy következetesen tagadta Karácsony vádjait a kampány során, hogy valójában a Fidesz jelöltje lenne.) Az egész újraszámolási hercehurca során nem ítélte el egyszer sem élesen ezt a választókat megtévesztő lépést, ami egyébként ugyebár szerinte összezavarta a választókat és a szavazatszámlálókat is. Nem határolódott el élesen a Budapestet pénzmegvonásokkal kivéreztető, mindenhol gáncsoló kormányzati politikától sem, csak egyes – általában régi ellenfeléhez, Lázár Jánoshoz köthető – lépéseket kritizált, mint mondjuk a Közlekedési Minisztérium egy Debrecen melletti pusztába költöztetése, vagy a mini-Dubaj néven elhíresült gigaberuházás.

Nem számolt el Vitézy azzal sem, hogy utólag egyértelműen kiderült, hazugságra alapult az érvénytelen szavazatok újraszámolását kérő, elfogadott indítványa. Hiszen ha valóban tömegesen jelezték volna neki igazat mondó szavazatszámlálók, hogy Szentkirályi-Vitézy kettős jelölésű szavazólapokat nyilvánítottak érvénytelennek a szavazóköreikben, akkor már megfordult volna az eredmény azok újraszámolásakor.

Addig számoltatja Vitézy Dávid a szavazatokat, amíg ő lesz a győztes?
Addig számoltatja Vitézy Dávid a szavazatokat, amíg ő lesz a győztes?
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Minimum érdekes húzás volt a nyilvánosság tájékoztatása nélkül fordulni az Alkotmánybírósághoz, és miután a kormány politikai kinevezettjeivel teli testület a javára döntött, végképp nehezen moshatja le magáról, hogy valójában a Fidesz titkos jelöltje. És hát az sem volt túl elegáns, hogy a korábbi szakpolitikusi imidzsét elhagyva nagyon is politikai, személyes támadásokat intézett Karácsony Gergely ellen az utóbbi hetekben.

Karácsonynak ki kéne végre állnia magáért és Budapestért

Aztán ott van Karácsony Gergely, aki – szerintem jó taktikai érzékkel – azt mondta az első újraszámolás előtt, hogy annak eredményét semmiképpen nem fogja elfogadni. Majd miután, némi meglepetésére, mégis ő maradt a győztes, egy tessék-lássék kúriai beadvány után kijelentette, hogy esze ágában sincs lemondani, és elfogadja a független magyar bíróság döntését. Leszámítva azt, hogy ezzel konkrétan meghazudtolta önmagát – „független magyar bíróság”? Az nem működik, hogy amennyiben valami nekünk kedvez, akkor minden rendben van az országban, ha viszont nem, akkor aljas fideszes diktatórikus elnyomás van. Való igaz, hogy a Kúria még a legfüggetlenebb az itt felmerült testületek közül, hiszen az Alkotmánybírósággal vagy az NVB-vel szemben nincs telerakva a kormányhoz nyilvánvalóan kötődő emberekkel. De ne felejtsük már el, hogy pont a Kúria elnöke, Varga Zs. András a magyar bírói függetlenség lebontásán ügyködő fideszes politikai kinevezettek legveszélyesebb képviselője.

És ez nem egyedi eset Karácsony Gergely működésében. Egész főpolgármesteri ciklusa alatt nem igazán döntötte el, hogy akkor ő most az ellenzék bástyáját vezeti a diktatórikus Orbán-rezsim ellenében, vagy főpolgármesterként betartja a játékszabályokat és igyekszik a lehető legjobban elmanőverezgetni ebben a kellemetlen helyzetben.

Nem akadályozta meg a Liget szétverésének folytatását, az elképesztő, százmilliárdos költségvetési tételeket jelentő, városrészeket tönkretevő ingatlanberuházásokat (apropó, ha a papírok rendben lesznek, a mini-Dubaj is majd simán megépül egy esetleges második Karácsony-ciklus alatt?), a Budai Várban történt méregdrága, történelmieskedő borzalmakat, a Közlekedési Múzeum elrablását, beérte egy-két részsikerrel mondjuk a Római part vagy a Mocsárosdűlő esetében. Amikor meg úgy jött ki, alkukat kötött azzal a kormánnyal, amelyről állítólag ő is tudja, hogy nem tartja be az ígéreteit, például az atlétikai világbajnokság fővárosi támogatásáért cserébe ígért egészségügyi fejlesztések kapcsán.

Azzal nem sokat tudott volna tenni Karácsony, hogy a kormány iszonyatos pénzeket vont el a fővárostól, de szimbolikus ügyekben igenis vissza lehetett volna rúgni a labdát Orbán Viktor térfelére. Ha mondjuk ő személyesen láncolja oda magát a Dürer-kert kerítéséhez vagy áll máshol a buldózerek elé, akkor biztos lett volna néhány ezer vagy tízezer budapesti, aki kiállt volna mellette – és jól tudjuk, hogy ilyen erődemonstrációkkal igenis el lehet téríteni a kormányt az akaratától.

Mutyikról most ne beszéljünk, mert nehéz elválasztani a kormánysajtó vádjait a valóságtól. Mindenesetre kiállni Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc mellé, az ő jelöltjükként közösen kampányolni már önmagában eléggé érdekes döntés a pár éve Dobrevvel szemben Márki-Zay Péter javára visszalépett összellenzéki miniszterelnök-jelölttől. A választások után, az eredmények ismeretében aztán az ellenzék megújításának elkerülhetetlenségéről beszélni, de még mindig nem vállalni azt, hogy egy lemondás után, a DK vagy az MSZP nélkül nekimegy egy választásnak, szintén eléggé kétkulacsos játék.

Lehetett volna Karácsony Gergelyből népvezér?
Lehetett volna Karácsony Gergelyből népvezér?
Fotó: Facebook/Karácsony Gergely

Karácsony Gergelynek megvolt az esélye arra, hogy a választások kapcsán következetesen kiálljon az elveiért, és nem mellesleg közben akár Magyar Péter mellett vagy vele szemben egy hiteles, liberális-zöld, a fővárost képviselő politikusként építse fel magát az ellenzék egyik független vezetőjeként. De ahhoz most tényleg keményen bele kellett volna állnia a kényelmetlen konfliktusokba, mind a kormánnyal szemben, mind az ellenzéki oldalon. Ha most az NVB végül mégis Vitézyt hozza ki győztesnek, akkor Karácsony Gergely nyilván az utcára fogja szólítani „a demokratákat”, csakhogy mindezek után azért nehéz lesz mit válaszolnia arra a kérdésre, hogy ha te nyertél volna, akkor minden oké lenne?

Orbán Viktornak sem kéne nyugodtan aludnia

Végezetül pedig ott van az NVB-Kúria-Alkotmánybíróság hármas, illetve az egész választási rendszer, tetején a szabályokat meghatározó kormánnyal. E sorok írója nem jogász, nem tudja megítélni az egyes ítéletek, határozatok jogi érvelésének helyességét, pontosságát, de az semmiképp nem vette jól ki magát, ahogy ide-oda pingpongoztak a különböző szervek egymás között. Azt a rossz szájízt is nehéz kiöblíteni, hogy végül az egyértelműen a kormány politikai kinevezettjeivel teli Alkotmánybíróság „nyúlt le” a rendszerben, hogy a kormánynak kedvesebb jelöltnek adjon még egy esélyt.

Önmagában egyébként persze el lehet fogadni azt az igényt, hogy egy ilyen nagy jelentőségű, és ilyen kis különbséggel eldőlő választás során igyekezzünk minden hibát akár utólag is kijavítani. Sőt, már az egész balhé elején is azt mondtam, számolják újra, de az összes szavazatot! Csakhogy ennek meg kéne lennie a bevett protokolljának, nem most kéne kitalálni, hogy mi is legyen.

Nyilvánvaló, hogy ezek után legalább három ponton hozzá kéne nyúlni a választási törvényhez. Először is kellene hozni egy szabályt arról, hogy mekkora százalékos (vagy százalékpontos?) különbség alatt kötelező újraszámolni minden szavazatot, érvényest és érvénytelent egyaránt. Változtatni kellene a visszalépés szabályozásán is: vagy előrébb hozni a határidőt, hogy legyen idő új szavazólapokat nyomtatni, vagy kőbe vésni, pontosan hogyan is kell lehúzni a visszalépett jelölteket a szavazólapokról. Végezetül pedig az utolsó apró részletekig lebontott, pontos szabályozás kell arról, ki, mikor és hogyan nyúlhat hozzá a választás után a szavazólapokhoz, hogy ne fordulhasson elő az még egyszer, hogy joghézagokra, a szabályok nem ismeretére hivatkozva történnek ezekkel gyanús dolgok.

Pártunk és kormányunk órák alatt képes átírni az adórendszert, a költségvetést, emberek millióinak életét szabályozó törvényeket, bármit. Ha ezekben a kérdésekben nem lépnek nagyon záros határidőn belül, az egy dolgot mutat: nem is érdekli őket a választási rendszer tisztasága, sőt örülnek neki, ha lehet a zavarosban halászni.

Mindenki mondjon le!

A gond az, hogy most már, ennyi kör, ennyi vádaskodás, ennyi gyanús körülmény, ennyi megszegett ígéret és sunnyogás után bárkit is hirdetnek ki győztesként, őt a fővárosi választók nagyjából fele nem fogja legitim győztesnek tekinteni. Ha hozzávesszük ehhez a Fővárosi Közgyűlésben a Tisza Párt előretörésével kialakult teljes patthelyzetet (a Fidesz vagy a Tisza képviselői nélkül semmilyen döntésnek nincs meg a legalább 50 százalékos támogatottsága), akkor ebből tragikus kép rajzolódik ki a következő, 2029-ig tartó főpolgármesteri ciklusra nézve.

Az egyetlen megoldás tényleg az lenne, hogy ha akármelyik jelölt is nyer, októberi beiktatása után azonnal lemond, kikényszerítve ezzel az új választás kiírását. Az igazán tiszta helyzetet pedig úgy lehetne elérni, ha ezzel egyidőben a Fővárosi Közgyűlés is feloszlatná magát (ehhez négyötödös többség kell), és akkor a listás szavazást is meg kéne ismételni. Rengeteg kérdésre kaphatnánk így választ: ki is a Fidesz igazi jelöltje?; Karácsony Gergely tényleg „Gyurcsány embere”?; kit képzel el a főváros élén a messze legnagyobbá nőtt ellenzéki párt, a Tisza? Addig viszont csak egy kérdésre fogunk választ kapni: van-e ennyi gerinc a fővárosi és országos politika szereplőiben? Kérjük, tegyék meg tétjeiket!

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!