A technológiai cégek nem képesek másként viszonyulni a mesterséges intelligenciához, mint olyan forradalmi találmányhoz, ami csak a tűzgyújtás vagy a kerék felfedezéséhez, az elektromosság megjelenéséhez, az atombomba megalkotásához vagy az internet elterjedéséhez hasonlítható. Ezért korlát nélkül szórják a pénzt arra, hogy az MI-t beépítsék technológiájukba – írta az Atlantic magazin a dolog fonákját is megmutató cikkében.
A Szilícium-völgy cégei dollármilliárdokat költöttek el arra gondolva, hogy az újdonság adaptálásának legjobb módja, ha minél nagyobb mesterséges intelligencia modelleket építenek. A költségek közben az ötven évvel ezelőtti Hold-program kiadásaihoz kezdenek hasonlítani. Sam Altman, az MI-megjelenését 2022 végén elindító OpenAI vezérigazgatója azt mondta, hogy vállalata a „legtőkeigényesebb startup a Szilícium-völgy történetében”.
Dario Amodei, egy versenytárs cég, az Anthropic vezére azt tippeli, hogy egy olyan szimpla MI-modell, mint a GPT-6 felkészítése 2027-ben 100 milliárd dollárba fog kerülni. Ez Magyarország éves GDP-jének körülbelül fele. A Moody’s hitelminősítő becslése szerint a technológia hordozásához szükséges adatközpont-építésére ezermilliárd dolláros összeget kell költeni.
Nyitott kérdés, behozza-e az MI az árát
A pénzügyi szakértők azonban megkérdőjelezik, hogy ezek az óriási kiadások valaha megtérülnek-e. Az OpenAI várhatóan ötmilliárd dollár veszteséggel zárja az idei évet, ami tízszerese 2022-ben elszenvedett veszteségének – írta a The Information, a technológiai ipar információs kiadványa. Az elmúlt hetekben olyan cégek fogalmazták meg kétségeiket, mint a Goldam Sachs, a Moody’s vagy a Barclays.
Fotó: Pixabay
„Az ezermilliárdos befektetés akkor lehet indokolt, ha a mesterséges intelligencia olyan lehetőségeket nyit meg az emberek előtt, amikre korábban nem voltak képesek” – mondta Jim Covello, a Goldman Sachs kutatója. A szakértő úgy látja, hogy a ma ismert modellek nem ígérnek ilyen áttörést.
Az új technológia ugyan jelentős eredményeket hozott. Például segített a gyógyszerfejlesztésben, a fordítóprogramok magasabb szintre emelésében, matematikai programok megoldásában, szövegeket ír és érdekes képeket, videókat hoz létre. Ugyanakkor ezek csak javítják a meglévő gazdaság hatékonyságát. Sok ismert feladat megoldását felgyorsítják és megkönnyítik.
Semmi garancia a nagy ígéretek teljesülésére
Az MI hívei szerint azonban ez csak a kezdet. Tony Kim, a BlackRock vagyonkezelő cég technológiai vezetője szerint egyetlen hasonló technikai fordulat sem szólt arról, hogy az emberek kezébe új intelligencia került. A McKinsey tanácsadó cég szerint hosszabb távon az újdonság évi nyolcezermilliárd dollár termelési értékkel dobhatja meg a világgazdaságot.
Ugyanakkor a várakozások, a jóslatok teljesülésére semmilyen garancia sincs. A hatékonyság növelésében elért eredmények lehetnek erősen túlbecsültek vagy elsietettek. Daron Acemoglu, az MIT professzora szerint a mesterséges intelligencia ismert hibái, például a hamis információk előállítása sok területen többé-kevésbé használhatatlanná teheti a technológiát.
A kórházakban, az iskolákban, a kormányzati szervezetekben jelentős emberi erőforrást köthet le az MI- modellekből kinyert információ ellenőrzése. Nem minden technológia váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az atomenergia vagy a blockchain lehet erre példa. Mindkettő nagy találmány, de nem formálta át az emberi társadalmakat.
A technológiai cégek megszállottan hajszolják a sikert
Lehet, hogy az MI az évszázad második felében átformálja majd a társadalmakat, de a jelenlegi pénzszórás túl soknak és túl korainak látszik. És a legnagyobb technológiai cégek nagyon mély zsebe sem végtelenül mély.
Úgy gondolkodnak azonban, hogy „all in” alapon kell tolniuk a pénzt a mesterséges intelligenciába, mert ha ők nem teszik ezt, akkor valamelyik versenytársuk fogja, és az a cég lesz az újdonság nyertese. Egyszerre mozgatja a döntéseket a rendületlen bizalom az MI forradalmi erejében és a félelem, hogy aki ma nem lép, annak holnap már nem lesz módja erre.
Kialakult egy önmagát erősítő folyamat. A nagy technológiai cégek hite, hogy a mesterséges intelligencia forradalmat hoz a társadalomban indokolttá teszi az adaptálását célzó gigantikus kiadásokat, miközben arra számítanak, hogy a hatalmas befektetések forradalmian megváltoztatják majd világot. Hinni kell abban, hogy az új technológia végül forradalmi változást hoz, ami indolja a rengeteg pénz elköltését.
