Talán hihetetlen, de az ételek kalóriatartalmának ismerete egyáltalán nem minden embernek segít megérteni, hogy mely ételek egészségesebbek. Egy amerikai kutatásban kilenc kísérletet végeztek, és több mint 2000 résztvevővel azt tesztelték, hogy az emberek hogyan használják a kalóriainformációkat az ételek értékeléséhez. Arra kérték az embereket, hogy értékeljék, mennyire egészségesek az egyes ételek.
Amikor az emberek nem vették figyelembe a kalóriainformációkat, helyesen látták a különbséget az egészséges és az egészségtelen ételek között. De amikor figyelembe vették a kalóriainformációkat, ítéleteikben kevésbé voltak határozottak – írja a The Conversation.
Egy másik kísérletben az embereket arra kérték, becsüljék meg az élelmiszerek kalóriatartalmát, ami csökkentette a magabiztosságukat abban, hogy megítéljék, mennyire egészségesek ezek az élelmiszerek – és emiatt mérsékeltebben értékelték ezeket az élelmiszereket.
Érdekes, hogy ezt a hatást csak a kalóriák esetében figyelték meg, más táplálkozási mutatók, például a zsír vagy a szénhidrátok esetében nem, amelyeket a fogyasztók kevésbé ismernek.
Fotó: Depositphotos
Tehát ahelyett, hogy a kalóriatáblázat segítené az embereket értékelésük alátámasztásában, a kutatók által úgynevezett metakognitív bizonytalanságnak (a gondolkodásról való gondolkodás) nevezett állapotot teremtették, vagyis azt az érzést, hogy „azt hittem, értem, de most már nem vagyok benne biztos”.
Azt hihetnénk, hogy mivel az emberek túl gyakran találkoznak kalóriainformációkkal, úgy gondolják, tudják, hogyan kell azokat hatékonyan használni. Ezek a kutatási eredmények azonban azt mutatják, hogy a kalóriaszámítás közismertsége visszafelé is elsülhet, hamis megértési érzetet keltve, ami csak zavart okoz. A kutatás szerzői ezt a kalóriafluenciák illúziójának nevezik.
Azaz amikor az embereket arra kérik, hogy a kalóriaadatok alapján ítéljék meg, mennyire egészséges egy élelmiszer, magabiztosságuk hamar elillan, és kiderül, hogy az egészséggel kapcsolatos ítéleteik kevésbé pontosak.
Miért fontos ez az információ?
Ezek a kutatási eredmények a közegészségügyet és a kalóriaátláthatóságot célzó vállalkozások számára igen fontosak. A közegészségügy ugyanis azt feltételezi, hogy a kalóriainformációk megalapozottabb döntésekhez segíti az embereket. A kutatás mégis azt sugallja, hogy a láthatóság nem elég, s hogy a kalóriainformációk önmagukban nem feltétlenül segítenek. Ezért bizonyos esetekben akár az emberek kevésbé egészséges döntéseket is hozhatnak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a kalóriainformációkat ezentúl el kellene távolítani. Inkább több magyarázattal és egyértelműsítéssel kell alátámasztani őket – javasolják a kutatók. Az egyik lehetséges megoldás a kalóriaszámok párosítása döntéstámogató eszközökkel, például színek segítségével, vagy egy tápértékpontszám feltüntetése – míg az Egyesült Államokban nem, addig az Európai Unióban 2016 óta mindkettő létezik egyébként. Alternatív megoldás lehet még, ha egy adott termék kalóriainformációit egyértelmű referenciapontok is kísérik, amelyek elmagyarázzák, hogy az adott termék mennyit tartalmaz egy személy ajánlott napi kalóriabeviteléből.
A tanulmány viszont rávilágít az egészségügyi kommunikáció egyik fő problémájára: attól, hogy az információ elérhető, még nem feltétlenül hasznos.
Tehát ha a kalóriabeviteli információk könnyebben érthetőek, a fogyasztók megalapozottabb és magabiztosabb döntéseket hozhatnak az étkezésükkel kapcsolatban.
A modern kor vívmányai: kalóriaszámláló appok
Bár az idősebb korosztálynál kicsi az esély, hogy alkalmazza, a fiatalabb generációnak ma már a mobiltelefonokra letölthető applikációk segítségével nem gond a bonyolult kalóriaszámolgatás. Pedig a kalóriaszámlálás segíthet abban, hogy felmérjük, mennyi energiát viszünk be, és megelőzzük a felesleges kalóriabevitelből adódó súlynövekedést.
Az applikációk abban segítenek, hogy az adott napon elfogyasztott ételek és italok kalóriatartalmát rögzítjük, illetve kiegészítjük a mozgás során elégetett kalóriával. Így megtudhatjuk, hogy felette vagy alatta vagyunk a célunk eléréséhez szükséges napi kalóriabevitelhez képest.
2024-ben a következő három applikáció volt a Top 3:
- Yazio: talán a legismertebb kalóriaszámláló applikáció itthon, és az egész világon. A zseniálisan összerakott alkalmazást nagyon egyszerű használni. Elérhető ingyenes és előfizetéses kondícióban is. Az ingyenes verzió is szinte teljes körű funkciókat ad. Az applikáció kizárólag a táplálkozásra fókuszál, nem találhatóak benne edzéstervek vagy edzésvideók. Adatbázisában minden étel szerepel, és a vonalkód alapú keresés nagyban megkönnyíti az ételek rögzítését. Elég csak lefotóznunk a termék vonalkódját, és máris láthatjuk az értékeit. A saját célok beállításában és az app nyújtotta felhasználói élményben toronymagasan győz a Yazio. Az előfizetés havi 3 hónapra 2000 forint, 1 évre 1000 forint.
- Kalóriabázis: hazai fejlesztésű kalóriaszámláló applikáció. A kalóriaszámlálón kívül rengeteg egyéb hasznos funkciót is megtalálhatunk benne, mint például testtömeg index (BMI) kalkulátor, optimális testsúly kalkulátor vagy vízfogyasztás naplózás. Bár felülete nem a legkönnyebben használható, kárpótlásként rengeteg magyar nyelvű tudásanyag és fórum található meg rajta. Itt is van előfizetéses verzió, amiért több funkció válik elérhetővé, 6 vagy 12 hónapos előfizetés esetén havi 952 forint.
- MyFitnessPal: nagy nemzetközi kalóriaszámláló app, ami csak angol nyelven érhető el. Nagy különbség a Yazio-hoz képest, hogy a MyFitnessPal nem csak a táplálkozásra fókuszál, de különböző sportaktivitások vezetésére is tökéletes. Ráadásul ingyenes, és fizetős verzióban is elérhetőek sportvideók és edzéstervek. Összeköthetjük vele a pulzusmérőnket, futós applikációnkat, vagy a telefonunk lépésszámlálóját is. Ez az applikáció rendelkezik a legtöbb funkcióval, ezért haladók számára jó választás. Előfizetés: havi 2690 forint.
