A koronavírus miatt lefagyó futballélet alkalmat adott sok neves futballszakértő számára, hogy közzétegye gondolatait, mely szerint a világ futballja radikális átalakuláson megy keresztül. Az Independent hasábjain Miguel Delaney, a The Guardianban – mások mellett és még a járvány kitörése előtt – Jonathan Wilson hoz komoly érveket amellett, hogy a futball fölött teljesen átvette a hatalmat a pénz.
Természetesen ez az átalakulás nem most kezdődött, tulajdonképpen elég régóta tart, elég, ha csak magának a Bajnokok Ligájának és a Premier League (az angol első osztályú bajnokság) a megalakulására gondolunk: mindkettő közel harminc éve jött létre. Létrejöttükkel pedig korábban soha nem látott mértékben kezdett ömleni a pénz a világ futballjába. Mégis, mostanra érzik úgy sokan, hogy olyannyira polarizálódott a világ futballja, és veszi át a teljes hatalmat néhány szupergazdag klub, és irányítja (durvábban: korrumpálja) a vezető futballszervezeteket, hogy az már árthat magának a futballnak is. Többen ebből a szempontból üdvözlik az UEFA – pontosabban az UEFA-tól független pénzügyi ellenőrző testület - döntését, mely az egyik ilyen új szupergazdag klubot, az Abu Dabi állami szerepvállalással tulajdonolt Manchester Cityt két évre tiltotta ki a BL-ből. A fellebbezés utáni végleges döntés hamarosan várható.
Természetesen a pénz most is komoly szerepet játszik, de a BL és a PL megalakulása utáni periódus nagyobb változást hozott, vagy még inkább tehetjük a pénz okozta forradalmi átalakulást a Roman Abramovics 2003-as színre lépése utáni időszakra, ami egybeesett tulajdonképpen a BL formátumának megszilárdulásával, és a televíziós közvetítésekből származó pénzek ugrásszerű növekedésével. Nagyjából 15 éve tehát, hogy az európai futballba nyakló nélkül ömlik a pénz, amely azóta felemelt olyan – korábban európai jelentőséggel nem bíró – klubokat, mint a Chelsea, a PSG, a Manchester City, vagy létrehozott tulajdonképpen a semmiből olyanokat, mint a Hoffenheim, vagy az RB Lepzig.
Ami a mostani átalakulást megkülönbözteti a másfél-két évtizeddel ezelőttitől az az, hogy ma már a korlátlan pénzbeáramlás nem hoz automatikusan folyamatosan nemzetközi sikereket. Lehet sikeres hazai környezetben egy-egy gazdag klub – nem függetlenül attól, hogy a hazai bajnokságokban mennyire egyenlőtlenül osztják fel maguk között a klubok az egyre csak növekvő tévés jogdíjak bevételeit -, de az igazán sikeres vagy tartós sikerre pályázó klubok működése ezen már messze túlmutat.
A BL-döntő elé: a tudomány és a kollektivizmus diadala, bár van, aki parázson jár a sikerért
Vegyünk néhány példát az elmúlt időszak sajtóhíreiből. Nagyot robbant a tavalyi BL-döntő idején a New York Times cikke a döntőt végül megnyerő Liverpool belső működéséről. Annak idején lapunk is írt arról, hogy a világon egyedülálló módon egy elméleti fizikusokból, matematikusokból (méghozzá a legjobbakból: ki Cambridge-ben doktorál, ki pedig a svájci CERN részecskegyorsítót cserélte fel egy futballklubbal) álló kutatási részleg működik, amely saját matematikai modellt dolgozott ki egyrészt a tehetségek felkutatására, másrészt magának a játéknak a dinamikus elemzésére. Álljon itt egy videó arról, mit is tud ez a modell:
Fontos hangsúlyozni, hogy a Liverpool kutatási csapata modelljéhez nem néz mérkőzéseket, csak és kizárólag az adatokat elemzik modelljük segítségével. Ez természetesen a big data világa, hiszen az adatgyűjtés nem csak a nagyjából 2500 labdás megmozdulásra vonatkozik, hanem a labda nélküli mozgásokra is. Amelyek száma így már a két csapat esetében bőven milliós nagyságrendű. Ezek az adatok egyébként a PL minden csapata számára rendelkezésre állnak, egy független cég gyűjti ezeket.
Korábban az Index írt a The Athletic cikke nyomán arról, hogy a Leicester hogyan használja a mesterséges intelligenciát: az IBM Watson elnevezésű programját.
De több más cégnek, mint például az InStat, a Prozone is létezik adatelemző szolgáltatása, szerte a világon 1500 klub használ már olyan szolgáltatásokat, mint az InStaté, több mint 400 ezer játékos minden sprintjéről, passzáról, szerelési kísérletéről, lövéséről gyűjtenek adatokat, havi 6000 új videó kerül fel az adatbázisba, a cég pedig 500 munkatársat foglalkoztat, hogy elemezze a begyűjtött adatokat.
A futballistákon néha – főleg edzéseken - látható mellény, amely a Catapult Sports nevű cég terméke, másodpercenként ezer adatot rögzít. A mellény beépített OptimEye 5S rendszere így mérni tudja minden egyes játékos edzettségi állapotát, technikai készségeit, az edzésen végrehajtandó feladatokra adott reakcióit, taktikai teljesítményét, de még azt is, hogy mennyire fenyegeti sérülés a játékosokat.
Ez a pár kiragadott példa is láthatóvá teszi, hogy a futballt közvetlenül érintő kérdésekben milyen elterjedt ma már az adatelemzés, az adatok használata, úgy az edzéseken és mérkőzéseken, mint a játékosok a kiválasztásában. Azonban itt is nagy különbségek lehetnek akár az elitklubokon belül is.
Elég arra gondolnunk, hogy a Manchester City az elmúlt három szezonban 217 millió eurót költött 5 szélsőhátvédre, úgy hogy igazán csak Tottenhamtól érkező Kyle Walker nevezhető stabil kezdőnek, balhátvéd poszton az 57 millió euróért vásárolt Benjamin Mendy helyett inkább az ukrán középpályásból, Olekszandr Zincsenkóból csinált balbekket. Vagy ott van a Barcelona példája, ahol hiába költött a klub az elmúlt szezonokban százmilliókat, az új igazolásokból senki sem vált a kezdőcsapat stabil tagjává.
A másik oldalon ott van a Liverpool, amely a kieső Hull Cityből igazolta le Andrew Robertsont potom 8 millió fontért (valamint a teljesítménye és az eredményei miatt még 2 milliót ki kell érte pengetnie a klubnak), valamint az utánpótlás-csapatból felhozva nevelte át világklasszis jobbhátvéddé az eredetileg középpályás Trent Alexander-Arnoldot. Alkalomszerű helyettesítésére pedig úgy tűnik, a szintén saját nevelésű Neco Williams kerül, szintén ingyen.
A fenti példák megvilágítják, hogy a tudománynak hol mekkora szerepe van, illetve milyen hatékonyságot lehet elérni vele, ha eltérő szervezeti kultúrában alkalmazzák, mennyire átgondolt az a felépített struktúra, amiben felhasználják.
Az is megmutatkozik persze, hogy sok pénzzel természetesen lehet eredményeket elérni, hiszen a City az elmúlt három szezonban kettőben – rekordpontszámmal - bajnok és angol kupagyőztes lett, ahogy a Barca is bajnokságokat tudott nyerni.
Ami a Liverpool tudományos beállítottságát különlegessé teszi, az az, hogy működésének ez lett az alapja. A matematikai modellek használatának, az adatelemzésnek, a tudományos felkészülés új szintjét jelenti, hogy a működés minden szegmensében használják. Ahogy Viroshan Naicker, matematikus és adatelemző bemutatta, egészen egyedülálló, hogy a Liverpool olyan matematikai modellt használ, ami képes számszerűsíteni, adatokkal bemutatni, elemezni és értékelni a játékosok (minden egyes játékos) teljesítményében azt az edzői elképzelést, hogy a csapat játsszon intenzíven és kiszámíthatatlanul, magas fordulatszámon pörögve. Ennek iskolapéldája látható a fentebbi videóban. Ráadásul mindezt minden posztra különböző kritériumok szerint, amelyek attól függnek, hogy a managernek, Jürgen Kloppnak, mi az elképzelt játékstílusa. Vagyis a fent említett Robertsont úgy szúrta ki az kutatási csoport vezetője, Ian Graham, hogy tudta, Klopp támadó szellemű szélsőhátvédet keres egy feljebb tolt védelembe, így nem számított, hogy a skót játékos kiesett a bajnokság egyik legrosszabbul védekező csapatával az első osztályból: az általa alkotott modell adataiból egyértelműen kiderült, hogy Robertson egy kiváló támadó szélsőhátvéd a botrányosan gyengén védekező Hull Cityben.
Ahogy már tavalyi cikkünkben is írtuk, a modern futball már sokkal kevésbé az egyéniségek küzdelme, hanem sokkal inkább a rendszerek csatája, igazi csapatmunka, a kollektív erőfeszítések, taktika és együttmozgások, a rendelkezésre álló tér kihasználása, amit már lehet akár modellezni is, ahogy ez William Spearman, a Liverpool kutatási csoportjának tagja a fenti videóban be is mutatta. (Kevin de Bruyne csodálatosan játszott egész szezonban, a Manchester City mégis 23 pontos hátrányban várva veszti el a bajnoki címet, miközben a belga klasszis tavaly alig játszott klubjában, amely mégis megnyerte a Premier League-t.)
A Liverpoolt szinte minden matematikus vagy adatelemző, aki futballal foglalkozik, egyértelműen bármelyik más klub elé helyezi. Ahogy David Sumpter, az alkalmazott matematika egyetemi tanára, a Soccermatics című könyv szerzője úgy véli, hogy
a klub jóval mindenki előtt jár az átigazolások terén az adatok elemzését illetően. Ignacio Palacios-Huerta, a London School of Economics tanára és egyben az Atheltic Bilbao igazgatója szerint is a Liverpool egyértelműen a legjobb az adatelemzést illetően.
Ám ahogy Sumpter és Naicker is hangsúlyozza: a kiváló eredmények eléréséhez „szükség van és a Liverpool ténylegesen is rendelkezik egy olyan csapattal, amely teljes mértékben megérti a klubot, és ugyanazon cél elérésére törekszik, különféle adatok és ismeretek felhasználásával megalapozott döntések meghozatalához”.
„A Liverpool jól működik, megfelelően felépített és egyértelmű identitással rendelkezik. E nélkül nem számít, mennyire pompás Ian Graham munkája. "Nemcsak megfelelő platformjuk van az adattudósok munkájához, hanem autonómiával és nagy súllyal rendelkeznek a döntéshozatalban. „Nincs egyetlen zseni a Liverpoolban. Nem Graham, vagy Klopp vagy Edwards (a Liverpool sportigazgatója) - ezek a kiváló elmék együttműködnek a siker érdekében” – hangzik Sumpter verdiktje.
Naickar cikkében arra is rámutat, hogy az adatelemzés, a játékelmélet alkalmazása kereskedelmi üzletek megkötésénél, a játékosok szerződéseiben, egyéni ösztönzőiben, a klub cégszerű működésében is visszaköszön. Naickar példája az új mezgyártó-szponzorral kiválóan példázza az innovatív, játékelméleti, az egyéni és a közös érdekek összhangján alapuló megközelítést: a Liverpool szakított a New Balance nevű sportszergyártóval és a sportág egyik nagyágyúja, a Nike mellett tette le a garast, noha az új gyártótól kevesebb fix bevételt fognak kapni, ám a másik oldalon az eladott mezek utáni részesedésük többszöröse (20%) lesz a szokásosnak (ami 7,5-15% között van), ráadásul trófeák megszerzése esetén bónuszokat kap a klub.
Mivel a Nike mintegy 6000 bolttal rendelkezik a világ minden pontján – ez kétszer annyi, amennyit a New Balance fel tudott mutatni. A járványhelyzet előtt a szokatlannak nevezhető konstrukciótól a Billy Hogan vezette kereskedelmi részleg az mezszállító cseréjével annyi bevételre számít, mint amennyit a Manchester United generál az Adidasszal: évi mintegy 75 millió fontot. Kérdés persze, hogy a munkahelyek megszűnése, a korlátozások, a gazdasági válság mekkora hatással lesz a szurkolók vásárlási szokásaira.
A tudomány a klub minden területét áthatja. Klopp a híres Anfield gyepére panaszkodott 2017-ben, egy Southampton elleni meccs után, mondván, hiába locsolták rendesen, gyorsan kiszáradt, ami nem tette lehetővé a csapat megszokott, gyors játékát. A klub vezetősége vette az adást, és még azon a nyáron egy egyedülálló 97 százalékban természetes fűből és 3 százaléknyi mesterséges rostból álló GrassMaster gyepet telepítettek a stadionba.
Az Anfield lett az első angol stadion, ahol a Permavoid öntőzőrendszert alkalmazták, ami képes kevesebb mint 3 perc alatt meglocsolni a gyepet, gyorsan elvezetve a vizet. Az Anfield gyepszőnyege alatt 19 mérföldes fűtőrendszer van, ami segíti a fű növekedését és meggátolja a gyep lefagyását. A Liverpool azóta nem kapott ki hazai pályán a bajnokságban.
A gyepszőnyegért felelős szakember Dave Roberts, aki a Környezettudományi Intézet vezetője, Geoff Webb szerint a szakterületén jóval a többiek előtt jár: komoly tudományos felkészülést és adatelemzést végeznek ezen a területen is. Az Anfielden a fű hosszúsága 23 milliméter, ami Webb szerint a tökéletes magasság a futballhoz.
A bedobásokkal is külön szakember foglalkozik a klubnál, ahogy a rögzített helyzetekből kapott és rúgott gólokat is kielemezték a 2018-as világbajnokság után. Az eredmény: a bedobások terén korábban az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezett a Liverpool, Thomas Gronnemark munkájának eredményekén azonban a legnagyobb arányban tudja már a csapat megtartani a labdát egy bedobás után, míg a rögzített helyzetek után mára a Liverpool éri el a legtöbb és kapja az egyik legkevesebb gólt.
Természetes, hogy a legtöbb futballklub már odafigyel játékosai táplálkozására, egészségére, erőnlétére. Kloppnak sikerült a Bayern Münchentől Liverpoolba hoznia Mona Nemmert, aki a táplálkozásért felelős vezető lett – teljes munkaidőben, egy olyan pozícióban, ami korábban nem is létezett. Klopp már 2016-ban úgy fogalmazott, hogy a világ legjobb táplálkozási részlegét szeretné felépíteni Nemmer segítségével, aki egyénre szabott ételekkel, italokkal látja el a futballistákat a szerint, hogy ki honnan származik, milyen testtömegű, milyen magas, hány kiló, milyen poszton játszik, mennyit fut, figyelve a sok utazással járó időzóna-átlépésekre, de arra is, hogy az ételek és italok természetes és helyi alapanyagokból készüljenek. Nemmer újításai, ételei azonnali sikert hoztak a focisták körében, a táplálkozástudományi vezető napi kapcsolatban van a klub orvosaival, erőnléti edzőivel, pszichológusával. Saját bevalása szerint nem pusztán Klopp hívó szava miatt döntött a Liverpoolba költözés mellett, hanem amikor a klub tulajdnosaival John W, Henryvel és Tom Wernerrel találkozott, azt tapasztalta, hogy nagyon nyitottak, fontosnak tartják a táplálkozást, ami nem túl gyakori.
Táplálkozási felelőse természetesen majd’ minden klubnak van, de például a Barcelona szakembere Antonia Lizárraga nem pusztán a futballisták étrendjét felügyeli, hanem a katalán klub minden sportolójáért felel. Tom Perry, a Manchester City korábbi táplálkozásért felelős vezetője pedig más feladatokat is ellátott, de Jonny Marsh több manchesteri játékos személyi szakácsa (Kevin de Bruyne, Ilkay Gündogan, Luke Shaw, Paul Pogba és Phil Jones is igénybe veszi szolgálatait) , majd 2016-ban Pep Guardiola a Cityhez csábította Lionel Messi táplálkozási tanácsadóját, Silvia Tremoledát, de például a szezon meglepetéscsapata, a BL-helyre is esélyes Wolverhampton Wanderers „csak” táplálkozási tanácsadót alkalmaz Mayur Ranchordas személyében.
Lee Richards, a korábbi futballista és manager pszichológusként segíti Klopp munkáját, bárki fordulhat hozzá, bármilyen problémával, de akár csak egy kis csevegésre vágyva is fel lehet keresni őt.
De a sajtóban az is nagy visszhangot keltett, amikor a most végződő szezon elején Klopp elhívta a csapathoz Sebastian Steudtner nagy hullámú szörfbajnokot, aki segített a játékosoknak megmutatni, hogyan lehet megbirkózni a pánikkal, a kudarccal, hogyan maradhatnak nyugodtak és fókuszáltak nehéz körülmények között is, hogyan tudnak a teljesítményükre koncentrálni.
Érdekes megközelítés a világ leggazdagabb futballklubjáé is. A Barcelona ugyanis két éve létrehozta a Barca Innovációs Csomópontot (Barca Innovation Hub), ahol a sporttal, futballal kapcsolatos ötleteknek, kutatásoknak, tudományos projekteknek, kutatásoknak biztosítanak lehetőséget – és persze pénzért bizonyos képzéseket is biztosítanak az érdeklődők számára. Ez egyfajta start-up inkubációs terep, amely a sportban tevékenykedő különböző szervezeteknek kínál együttműködési lehetőséget egyetemekkel, kutatási központokkal. Az eredményeket természetesen a Barcelona is hasznosíthatja.
A fenti példák is mutatják, hogy az innováció, a különböző tudományágak behatolása a futball világába egyre nagyobb méreteket ölt, és nagyon komoly versenyelőnyre tehet szert az a szervezet, klub, amelyet teljesen áthat a tudományos szervezőelv. Ez persze a legfelsőbb szintről kell, hogy eredjen, csak a tulajdonos és a vezetőség elkötelezettsége, nyitottsága mellett, egy jól felépített klubnál tud ugrásszerű teljesítménynövekedést okozni.
