Magyarországon is egyre gyakoribbak a telefonos és online csalások, korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a rendőrségtől kikért adatokat, amelyek egyértelműen igazolták, egyre több magyar magánszemélyt és céget ér támadás.
A cikk kiemelte, a felkészültség terén is jelentősek a hiányosságok, például a dolgozók 47,94 százaléka részesült bármilyen kibervédelmi oktatásban, így a többség nem tudja, hogyan védekezzen egy esetleges hackertámadás ellen. A védekezésről tehát sok szó esik, arról azonban kevesebb, hogy pontosan kik állnak ezek mögött, és hogyan működnek.
Fotó: Depositphotos
Akiket a rendőrség leleplezett
2024 júniusában a rendőrség honlapján adtak számot egy olyan bűnözői csoport felszámolásáról, amely kifejezetten Magyarországra irányuló online csalásokat hajtott végre az AnyDesk program letöltetésével. Ez egy bárki által elérhető, létező, teljesen legális, távoli hozzáférést biztosító szoftver, amelyet elsősorban távoli IT-támogatásra fejlesztettek, a csalók azonban arra használták fel, hogy banki adatokat szerezzenek meg a gyanútlan áldozatoktól. A jelenség annyira általános, hogy az AnyDesk a honlapján külön figyelmeztetést is közzétett a kibercsalások miatt.
A rendőrségi tájékoztatás szerint az átverésre szakosodott call centerekben a szervezők tucatnyi operátort alkalmaztak, akik a vezetőik utasítására hívták fel a kiszemelt sértetteket, majd a beszélgetés során azt állították, hogy titkos információt kell közölniük az ügyfeleikkel. Ehhez arra kérték őket, hogy telepítsenek egy speciális alkalmazást az eszközeikre. Így – az utasítás végrehajtása után – hozzáfértek a bankszámláikhoz, és azokról különböző összegeket utaltak el fiktív személyek számláira.
Azt, hogy az ilyen csalási módok mennyire kifizetődők a lánc tetején álló bűnözők, valamint bűnszervezetek számára, jól mutatja, hogy a rendőrség szerint a bűnszervezetet irányító 29 éves férfi az operátoroknak heti 100 ezer dollár bevételt tűzött ki célul.
A tavaly júniusi esetben a magyar hatóságok az ukránokkal együttműködve 39 helyszínen 41 személyt fogtak el, és a nyomozás eredményeként több mint 30 sértettet és közel 360 millió forintnak megfelelő kárösszeget azonosítottak.
Az elmúlt évben azonban nem ez volt az egyetlen ilyen ügy: márciusban 531 embert hallgattak ki egy részben szolnoki házban működő, hasonló elven alapuló call centeres ügyben.
A jelenség azóta sem tűnt el, sőt: 2025 májusában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára posztjában írt arról, hogy többek közt ukrán állampolgárságú csalók kriptós csalásokat hajtottak végre futáros pénzátvétellel, amellyel egy sértettet 103 millió forintos befektetésre vettek rá. A politikus posztjából kiderült, a távoli hozzáféréses csalások is leselkednek a magyarokra, de online piactereken is aktívak voltak a bűnözői csoportok.
Nem tűnik el, csak átalakul
Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő a Facebook-oldalán május végén közzétett posztjában reagált a kormányzati kommunikációban elterjedő „ukrán kiberbűnöző” kifejezés gyökereire – mint kiderült, a kép árnyaltabb annál, minthogy kizárólag csak ukránok lesnének a magyar lakosságra. Mint írta, az elkövetők
sokszor valóban ukrán állampolgárok, de jó eséllyel kárpátaljai magyarokat és oroszajkúakat is simán lehet találni közöttük. (…) Az ukrán kiberbűnözési központnak Dnyiprót szokták tartani, esélyes, hogy ezt a várost számos etnikai orosz lakja, így nem véletlen a szoros kapcsolatuk az orosz kiberbűnözőkkel. Akikben sok köszönete senkinek nincsen.
A kiberbiztonsági szakértő kiemelte, a csalások száma picit növekedett az elmúlt negyedévben, de az okozott kár már csökken. Hozzátette, jelenleg már nem is annyira a telefonhívásos, úgynevezett „OTP-csalások” mennek, hanem sok minden más is. A szakértő így listázta az előforduló átverési típusokat:
- Facebook Marketplace csalások (a csalás kategóriába tartozó bűncselekmények nagyjából 90 százalékát ezek adják, az elkövetők jellemzően magyarok),
- ransomware, azaz zsarolóvírusos ügyek (tipikusan oroszok az elkövetők),
- romantikus csalások (Nigériából),
- kriptoscamek (a világ minden részéről).
Krasznay posztjában egyúttal reagált arra is, hogy a miniszterelnök is elkezdett foglalkozni az üggyel. Mint írta, emlékei szerint
ez volt az első eset, hogy a miniszterelnöki szájat a „kiber” szó egyáltalán elhagyta. 4+15 év alatt. (…) Arra biztosan jó volt, hogy a telefonos csalások leendő áldozatai így értesülnek erről a csalástípusról. Kiberbiztonsági tudatosságépítés a legmagasabb fokon, bár a tónuson lehetne azért hangolni.
Szerelem helyett keserűség
Magyarországon a disznóvágás a néplélek része, amelyhez jellemzően inkább pozitív érzéseket asszociálunk, ám az úgynevezett „pig butchering”-átverések, azaz a kibertérben terjedő szerelmi csalások ennek szöges ellentétei. A szószerinti fordításban „a disznó levágását”-jelentő elnevezés nem véletlen, a romantikus ismerkedés látszata alatt a csaló bizalmi viszonyt épít ki áldozatával, „felhízlalja”, majd rábeszéli arra, hogy fektessen be egy látszólag megbízható, ám valójában hamis forex-, vagy kriptoplatformon, mielőtt „levágná”, azaz a lehető legtöbb pénzt csalná ki tőle. A rendkívül brutális, érzelmi alapokon is álló csalás Magyarországon is egyre inkább terjed – ahogy azt a kiberbiztonsági szakértő is említette.
A pig butchering-átverések gyökerét Kínában és Hongkongban kell keresni, de a koronavírus-járvány idején gyorsan elterjedt a jelenség Délkelet-Ázsiában, és azóta világszintű problémává vált. A legaktívabb központok Délkelet-Ázsiában találhatók – különösen Mianmarban, Kambodzsában és Laoszban, ahol gyakran korábbi kaszinók területén működnek az ezzel foglalkozó telepek. Az átalakulás nem véletlen, ugyanis a világjárvány alatt visszaesett a szervezett bűnözői csoportokhoz köthető szerencsejáték-barlangok látogatottsága, ráadásul több regionális kormány is fellépett az ilyen létesítmények ellen – így a bűnszervezetek új funkciót találtak ezeknek. A jelenséggel a népszerű brit-amerikai műsorvezető, John Oliver is foglalkozott a műsorában:
A pig butchering mostanra nemcsak a régió sajátja, Nigériában, a Közel-Keleten, valamint egyes kelet-európai országokban, így Ukrajnában és Grúziában is dolgoznak ilyen csalók – a gyenge jogérvényesítési lehetőségek, valamint az olcsó munkaerő kecsegteti az őket foglalkoztatókat.
Magyarországon is vadásztak
Nigériai csalókat Magyarországon is elfogtak: a rendőrség közleménye szerint 2024 őszén három külföldi férfit és egy magyar nőt tartóztattak le szerelmi csalások miatt, a bűnbanda tagjai társkereső oldalokon portyáztak és keresték az áldozataikat. Főleg tehetős közép- vagy szépkorú nőkkel igyekeztek felvenni a kapcsolatot, akiket egy előre megírt forgatókönyv szerint próbáltak behálózni, majd pénzt kicsalni tőlük.
A rendőrség hajdú-bihari kibercsoportja idén januárban pedig arról számolt be, hogy a banda egyik vezetőjét is megtalálták, a 29 éves nigériai férfi nagy lábon élt, luxusruhákat hordott, drága utazásokat finanszírozott magának és a budapesti éjszakában is előszeretettel szórta két kézzel a pénzt – a szerelmi csalás tehát rendkívül kifizetődőnek bizonyult.
Sokszor a csalók is áldozatok
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a sérülékeny helyzetben lévő, sokszor elmagányosodott áldozatokat átverők is a csalás mögött álló bűnszervezet markaiban vannak. A pig butchering központokat gyakran emberkereskedelem segítségével töltik fel, kényszer alatt futtatják a szerelmi csalásokat olyan fiatalok, akiket álállásokkal csábítottak külföldre, majd megfosztottak az útlevelüktől.
A munkásokat állandó megfigyelés alatt tartják, és súlyos büntetéseket kapnak, ha nem hozzák a vezetők által kitűzött számokat – ez lehet verés, más jellegű bántalmazás is, vagy extrémebb esetben a szinte rabszolgasorban tartott dolgozókat eladják egy másik bűnszervezetnek. A munkakörülmények kegyetlenek: a telepeken sokszor napi 14-16 órát dolgoznak, és szinte semennyire sem mozoghatnak szabadon.
A helyzet kilátástalan, hiszen a pig butchering-átverések óriási üzletet jelentenek, csak 2024-ben 40 százalékkal nőtt ezek gyakorisága, a kicsalt pénzek összege pedig több mint 75 milliárd dollárra rúg világszerte.
