Az Amalfi-part egyik szikláján álló, a Földközi-tenger azúrkék vizére néző Hotel San Pietro Positano a legjobb éveit éli, hiszen áramlanak Olaszországba a járványban megfáradt utazók, különösen az amerikaiak. A szálló, amely idén nyáron átlagosan 1800 eurót kér éjszakánként egy szobáért, már áprilistól tapasztalja a fellendülést, és október közepéig teljesen tele van.
„Két évig senki sem tudott eljönni” - mondja Vito Cinque, a hotel társtulajdonosa. „Most mindenki jön.”
Az eurózóna turizmusának növekedése, amelyet a devizák dollárral szembeni esése is támogatott, az egyik fényes pont egy olyan régióban, amely a közgazdászok szerint egyre inkább recesszióba fog zuhanni az év második felében.
Az eurózóna gazdasága 0,7 százalékkal nőtt az első és a második negyedév között, ami erősebb végeredmény, mint a közgazdászok által előrejelzett 0,1 százalék, és éles különbség az amerikai bruttó hazai termék azonos időszakra vonatkozó adataihoz képest – ezek azt mutatták, hogy a világ legnagyobb gazdasága két egymást követő negyedévben zsugorodott.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország a vártnál jobb számokat produkált, mivel a mediterrán célpontokba áramló nyaralók segítettek ellensúlyozni a megugró energiaszámlák és a magasabb élelmiszerárak belföldi keresletre gyakorolt hatását.
Szórják a pénzt a turisták
Mohamed Ichem, aki a párizsi Tuileriák kertje közelében lévő Ladurée cukrászdában árul macaronokat, elmondta, hogy a legtöbb vásárlója angolul beszél. A turisták gondolkodás nélkül költenek - mondja Ichem, hozzátéve, hogy a legnagyobb rendelése nyolc dobozos volt, mindegyikben 54 darabbal, több mint 1000 euróért.
Adama Touré, aki a Le Castiglione-t vezeti - egy tradicionális éttermet percekre a Ritz szállodától, a Financial Times kérdésére úgy fogalmaz, hogy
„az amerikaiak minden szempontból jól érzik magukat... Épp most szolgáltam fel egy tányér kaviárt egy csoportjuknak.”
Ignacio de la Torre, az Arcano vagyonkezelő vezető közgazdásza kiszámította, hogy Spanyolország második negyedévi növekedésének - amely 1,1 százalékos volt, szemben az év első három hónapjának mindössze 0,2 százalékával - mintegy harmadát a turizmus adta.
A magyarok is dőzsölnek?
A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke lapunknak is hasonló folyamatokról beszélt. A koronavírus-járvány után elsősorban külföldi nyaralásokat terveznek a magyarok, azon belül is a legnépszerűbbek a tengerpartok, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország.
María Frontera, a spanyolországi Mallorca üdülősziget szállodatulajdonosok szövetségének elnöke elmondta, hogy a foglaltsági ráta ebben a hónapban elérte a 93 százalékot, ami öt százalékponttal magasabb, mint 2019 júliusában, a járvány kitörése előtti nyáron. Augusztusban is hasonló szintre számítunk, és az őszi kereslet tovább emelkedik – tette hozzá.
Mi lesz utána?
De mire az időjárás lehűl, az európai vállalkozások és fogyasztók nagyobb gazdasági nyomással fognak szembesülni. Az ukrajnai háború miatt a régió gyárai, amelyek alig heverték ki a világjárványt, újabb ellátási lánc gondokkal szembesülnek. Németország inkább a feldolgozóipartól függő gazdasága stagnált a második negyedévben, ami elmaradt az elemzők enyhe bővülésre vonatkozó várakozásaitól, és rávilágított arra, hogy milyen súlyos a helyzet az északi gazdaságok számára, amelyek kevésbé támaszkodhatnak a vendéglátásra.
Oroszország inváziója és a kétségek azzal kapcsolatban, hogy Moszkva hajlandó-e továbbra is gázszállítást biztosítani Európába, a háztartások energiaköltségeinek ugrásszerű növekedését idézte elő, amelyek az elmúlt 12 hónapban 40 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszerárak ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőttek, ami az elmúlt évtizedek legsúlyosabb megélhetési költségválságához vezetett.
Marina Lalli, az olasz utazási és turisztikai iparágak országos szövetségének elnöke szerint az átlagosabb olasz családokat kiszolgáló üdülőhelyek nyomás alatt állnak.
„Az embereknek meg kell küzdeniük a közüzemi díjakért, az autójuk üzemanyagáért, és az élelmiszerárak is emelkedtek. Sokan úgy döntenek, hogy vagy egyáltalán nem mennek el nyaralni - vagy 10 nap helyett egy hetet, vagy csak három napot maradnak.”
- teszi hozzá.
A magyarok is újraterveznek
A jelek szerint ez nemcsak az olasz családokra jellemző magatartás. Pár héttel ezelőtt nyaralási terveikről faggattuk a járókelőket Budapest utcáin és többen is úgy vélték, idén rövidebb ideig lesz lehetőségük kipihenni a fáradalmakat.
Tornyosulnak az inflációs fellegek
Ha intő jelekről van szó, nem kell messzire menni, hiszen az Eurostat pénteki közlése szerint az eurózóna inflációja új rekordmagasságra, 8,9 százalékra emelkedett a júliusig tartó időszakban, külön említésre méltó a spanyol 10,8 százalékos infláció itt.
Cikkünk írásakor még az egyes termékekre lebontott júliusi inflációs adatok nem érhetőek el az eurózónából, ám az már a júniusi adatokon is látszik, hogy a gazdasági régió sem ússza meg az áremelkedést – legyen szó akár a kenyér árának alakulásáról, akár más alapélelmiszerek drágulásáról 2021. azonos időszakához képest.
A válasz tehát arra, hogy „mi történik a nyár vége után?” úgy tűnik, hogy nem sok jó. Az élelmiszerárak emelkedése csak egy szempont, emellett azonban a rezsiárak növekedése is állandó probléma, hiszen már júniusban is több mint 50 százalékkal fizetett többet a gázért az eurózóna lakossága, mint egy évvel korábban – ez az áremelkedés pedig ameddig a háború tart, nem valószínű, hogy érdemben megáll majd.
Még a maginflációs mutató, amely kiszűri az élelmiszer- és energiaköltségek emelkedését, is 4 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az EKB 2 százalékos céljának – toldja hozzá végül a Financial Times.
Kamatemelés, de utána mi?
Az Eurostat legfrissebb fogyasztói bizalmi adatai azt mutatják, hogy a fogyasztók a világjárvány kezdeti hónapjai óta bármikor is vonakodtak volna ennyire a nagyobb vásárlásoktól, mint most.
Ez a pesszimizmus valószínűleg nem fogja megakadályozni az Európai Központi Bankot abban, hogy ősszel további kamatemelést hajtson végre, miután évtizedek óta először emelt kamatot, amikor július végén 50 bázisponttal nullára emelte az irányadó betéti kamatlábat.
Arra számítunk, hogy az EKB az év végéig további 100 bázisponttal emeli [a kamatlábat], hogy az inflációs várakozások emelkedését megakadályozza, mivel az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedik - mondta Holger Schmieding, a Berenberg Bank közgazdásza.
Ez a negyedév jó híreket hoz, de nem sokat mond a gazdaság alapvető egészségi állapotáról - mondta Gilles Moëc, az Axa francia biztosító vezető közgazdásza, feltéve a kérdést, amely valószínűleg most mindenkit foglalkoztat:
Mi történik a nyár vége után?
