Január és június között 8,2 millió vendég szállt meg hazánkban, amely közel 8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg a vendégéjszakák száma meghaladta a 18,9 milliót, ami 5 százalékkal volt magasabb, mint 2024 első félévében. A kormányzat célja, hogy a GDP 13 százalékát előállító turizmus lendületét és versenyképességét tovább erősítse, és az ágazat hosszú távon a magyar gazdaság egyik motorja legyen
– reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium arra, hogy a KSH júniusi adatai szerint a vendégéjszakák száma 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Fotó: Depositphotos
A kormánynak évek óta kiemelten fontos azt a látszatot fenntartania, hogy miközben recesszióban stagnál a magyar gazdaság, az infláció és a munkanélküliség újra emelkedik, a nyugdíjasoknak pedig már élelmiszer-utalványt kell osztogatni, hogy vásárolni tudjanak valamit a boltban, a hazai turizmus ennek ellenére töretlenül szárnyal, az emberek olyan prímán élnek, hogy bőven van arra havonta több százezer forintjuk, hogy utazgassanak.
A statisztikákat valójában egy furfangos módszer segít megszépíteni. A KSH adataiból is látszik, hogy tavaly júniusban 21,1 ezer magánszálláshely adatai alapján adták ki a statisztikát a vendégforgalom alakulásáról, idén júniusban 22,4 ezer magánszálláshely alapján. Tehát hirtelen kinőtt a földből plusz 1,3 ezer szálláshely. Igazából annyi történik, hogy a KSH az állami Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból dolgozik. Az említett NTAK egy online regisztrációs felület, amelybe az elmúlt időszakban szinte az összes tyúkólat is bekötötték, így sokkal több lett a legális szálláshely.
A Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület oldalán követhető, hogy valósággal dübörög a magánszálláshely-minősítés.
Mindenféle apartmanok, vendégházak, tanyák, Airbnb-s lakások kapják meg a minősítést 3 évre Budapesttől Sárospatakig. A hivatalos meghatározás szerint magánszálláshely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab.
Ezeknek a kritériumoknak elég könnyű megfelelni, ráadásul az eljárás ingyenes. A minősítés nem is titkolt célja, hogy visszaszorítsa az illegális, engedély nélküli szállásadást. A dübörgő minősítési hullámnak pedig az is adhatott egy extra motivációt, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség egyes pályázatainak csak az felelt meg, tehát csak az kaphatott állami támogatást, aki rákötötte magát az NTAK online rendszerére.
Tehát rengetegen dönthettek úgy, hogy 3 évre hivatalosan is minősítik magukat, így akár a milliós állami támogatásokat is megkaphatták.
Az teljesen életszerűtlen, hogy hirtelenjében ennyi új szálláshely nyílt volna annak érdekében, hogy az országba beáramló turistákat valahol el lehessen szállásolni. Inkább arról lehet szó, hogy az online rendszer kifehéríti az ágazatot, vagyis ezek a pluszban mért vendégek és vendégéjszakák eddig is léteztek, csak nem volt róluk megbízható adat.
Molnár Dániel, az MGFÜ elemzője a KSH adatait látva azt emelte ki, rendkívül kedvező, hogy júniusban minden turisztikai régióban nőtt az eltöltött vendégéjszakák száma, de az első félévet tekintve is csak Sopron-Fertő, illetve Tokaj és Nyíregyháza régiókban mért a KSH visszaesést. Júniusban Budapest és környéke, Győr-Pannonhalma, valamint Szeged és térsége tapasztalt 10 százalék feletti növekedést a vendégéjszakákat tekintve. Utóbbi kettő esetében a belföldi vendégforgalom, míg előbbi esetében a belföldi és a külföldi forgalom is húzta az ágazatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy Budapesten a vendégéjszakák száma júniusban csupán 3,2 százalékkal nőtt júniusban, miközben a belföldi vendégéjszakák száma visszaesett. A Balaton kedvezően kezdte a nyári szezont, a vendégéjszakák száma 5,9 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy a külföldi vendégek 12,6 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, mint tavaly ilyenkor. Molnár Dániel szerint a júliusi hidegebb és viharos időjárás negatív hatással lehetett a turisztikai forgalomra, azonban még ezzel együtt is várhatóan idén is erős nyarat zárhat a hazai turizmus ágazat.
