A Párizsban élő Joshua Levine 30 éve dolgozik a Travel and Leisure-nek és még vagy 10 magazinnak. Hosszú, interjúkkal tűzdelt magyarországi riportjáról nem lehet pontosan kideríteni, hogy vajon fizetett pr-cikkről van-e szó – amely mindenesetre kritikai észrevételeket is tartalmaz –, de ez mindegy is az olvasónak. Levine nem először járhat nálunk, a legapróbb részleteket illetően is tájékozott a budapesti látnivalókról, a turisztikai infrastruktúráról, valamint a magyar történelemről és irodalomról.
Mint cikkében írja:
„nincs is kellemesebb módja Budapest múltbéli dicsősége élvezetének, mint végigsétálni az Andrássy úton az Erzsébet tértől a Városligetig. Amikor az Andrássy utat 1872-ben tervezték, Magyarország akkor csak nemrég nyerte el az autonómiát a Habsburg Birodalmon belül. Ezzel a grandiózus sugárúttal – amely majdnem olyan széles, mint a Champs-Élysées – megvillantotta újonnan szerzett politikai és kereskedelmi erejét.”
Felhőkarcolók helyett paloták
A politikai vízió olyan liberális államférfiaktól származott – teszi hozzá – , mint Andrássy Gyula, a magyar miniszterelnök, akiről elnevezték az utat. A kereskedelmet fellendítette a bevándorlók hulláma, akiket a 19. század közepén szívesen fogadtak a városban, hogy beindítsák a letargikus gazdaságot. „A szívességet mély polgári büszkeséggel viszonozták, finanszírozva és fejlesztve a monumentális, késő Habsburg-kori építészetet. A század végére az álmos Budapest a világ egyik leggyorsabban növekvő városává vált, Chicago európai megfelelőjévé”.
Fotó: Wikipédia/Random photos 1989
Nos, Budapestet Chicagóhoz hasonlítani merész párhuzam, van némi különbség:
„Chicago felhőkarcolókat épített, Budapest pedig palotaszerű lakóházakat. Ma büszkén állnak vállvetve, az álmok sugárútján. Minden polgár, akinek semmi reménye nem volt arra, hogy a magyar nemességhez vagy bárói címhez jusson, alig várta, hogy megszerezze azt a rangot, amelyet a saját erejéből is elérhet – egy főúri házat az Andrássy úton” – idézi sajátos megközelítésben Krúdy Gyulát. Bár a nagy magyar író nem pontosan így fogalmaz, ez bizonyára nem zavarja az amerikai – mondjuk chicagói – olvasót.
A Dreschler nyüzsgő terasza
Levine beleásta magát a ma már W Budapest szállodának helyet adó Dreschler-palota történetébe is: „A történelem keményen megviselte Magyarországot: az oszmán törökök megtépázták, az osztrák Habsburgok megfojtották identitását és autonómiáját, a múlt században pedig a fasiszták és a kommunisták egyaránt brutálisan bántak vele. De a 19. század fordulója körül néhány fényes évtizedig Magyarország virágzott, és sehol sem jobban, mint az Andrássy úton.”
„A szálloda Andrássy útra néző terasza lüktet a szelfiket készítő fiatal budapestiektől, széles kalapban mojitót kortyolgató haszid férfiaktól, valamint indiai és kínai turistáktól, akik a diszkózene lüktetése felett próbálnak beszélgetni” – festi le a nyüzsgő turisztikai csúcsszezont.
A szakíró részletesen beszámol a szálloda belső dizájnjáról, és megemlíti, hogy ma már rengeteg versenytársa akad a magyar fővárosban, ahol az elkövetkező években még további luxushotelek nyílnak. (Bár abban téved, hogy a W Budapest előtt csak két luxusszálloda működött a fővárosban.)
Néhol hullik a vakolat
Amit joggal kifogásol, hogy a budapesti fenséges régi épületek közül sok „szörnyű állapotban van, a külső falakról lepereg a vakolat, romos a stukkó, és néhány golyónyom még mindig emlékeztet a korábban átélt borzalmakra.”
Levine az ínyenc körséta során egy fine dining étterembe vitette magát taxival, és riportot készített a hely séfjével, Nádudvari Mártonnal. Olyan fogásokat kóstoltak a feleségével, mint a „Nashville-i stílusú csípős csirkés bao és a disznófülsaláta tofu majonézzel, savanyúsággal és chilivel”, amit nagyon finomnak ítélt.
Természetesen említést tesz a hosszú riportban a kisföldalattiról, annak történetéről, a Hősök teréről, a Városligetről, a Néprajzi Múzeumról és a Zene Házáról is. A W Budapest után pedig a Four Seasons pompáját ecseteli részletesen.
Budapest a gasztronómiai rangsor élén
Az amerikai lap egy másik cikke közzéteszi a Saga Holidays friss felmérését ismerteti, amelynek célja Európa „leghitelesebb” gasztronómiai úti céljainak rangsorolása volt. A csapat először azzal kezdte, hogy meghatározta, mit is jelent pontosan a hitelesség: nos, nemcsak a hagyományok őrzését és a régi helyi recepteket, hanem a regionális alapanyagok használatát is ahelyett, hogy a turisták kedvére főznének.
Ezután 125 európai város 5000 éttermét elemezték a Google értékelési adatai alapján, és e szerint Magyarország fővárosa szerezte meg az első helyet az autentikus étkezés kategóriában.
„Budapest vezeti a rangsort 98/100-as pontszámmal” – állapították meg a zsűri tagjai. – „A paprika a magyar ételek alapvető része, és a legikonikusabb ételeik közé tartozik a gulyás, a marhapörkölt, a csirkepaprikás.”
Lángos, kürtőskalács, verhetetlen forró csoki
A felmérő csapat tagjai hozzátették, hogy Budapesten „virágzó utcai ételkultúra” tapasztalható, és kihagyhatatlan a lángos, amely egy „olajban sült lepény és gyakran tejföllel, fokhagymával és sajttal tálalják.” Az édesszájúak számára a hagyományos magyar kürtőskalácsokat ajánlják, amely „hengeres, cukros, ropogós külsővel rendelkező tészta”.
Ezen kevéssé lepődik meg a magyar olvasó, de azon inkább, hogy forró csoki kategóriában is mi vezetünk – legalábbis ez derül ki egy másik szakcikkből. Eszerint az európai komptársaság, a DFDS nemrégiben végzett felmérése kimutatta, hogy a forró csokoládé az a téli ital, amelyet a britek a legjobban várnak utazás közben, megelőzve a forralt bort, amely a második helyen áll.
A DFDS több ezer Google-véleményt megvizsgált a nagyobb európai városokban is, elemezve a forró csokoládéval kapcsolatos véleményeket. Több mint 2000 kávézóban, pékségben, csokoládéfőzdében és más helyszínen jártak, hogy megtalálják a legjobb helyet a kortyolgatáshoz.
„Budapest hivatalosan is vezet Európában, a forró csokoládé kategória tekintetében, lenyűgöző, 95,7-es értékeléssel” – állapítják meg. – „A város kiemelkedő úti cél a csokoládé szerelmeseinek, főleg télen”.
A cikk több budapesti cukrászdát és kávézót részletesen bemutat, felidézve specialitásaikat, kiemelve a sós karamellás változatot. A versenyben Róma csak második lett, a harmadik pedig Bukarest.
Európa következő zöld menedéke
A forró csokinál is meglepőbb, hogy Magyarországot Európa legmenőbb kempinghelyének titulálják. Mint a Travel and Leisure egy további cikkéből kiderül, az ilyen foglalások száma a Pitchup.com szerint 117 százalékkal nőtt, és Magyarország 2026 első számú európai úti célja a természet szerelmesei számára.
Amikor a Pitchup.com áttekintette a 2025-ös kempingfoglalásait, felfedezte, hogy a magyarországi foglalások száma exponenciálisan megugrott, aminek eredményeként a cég Európa következő zöld menedékének választotta az országot.
A cikk szerzője megjegyzi, hogy akik hajlandóak a városokon kívülre utazni, gazdag természeti környezetre számíthatnak, beleértve rejtett mészkőbarlangokat, zöldellő borvidékeket, vulkanikus dombokat, tóparti strandokat és védett vizes élőhelyeket.
Mint írja, Magyarországon található számos kevésbé ismert nemzeti park és a kontinens egyik legnagyobb tava, a Balaton is, amely autóval vagy vonattal kevesebb mint két órányira van Budapesttől. És számos különböző kempingnek és glampingnek ad otthont, mint például a „Diós Camping, amely közel van a strandhoz és helyben lehet kerékpárt kölcsönözni.”
Glamping és farm Csongrádban
A lap külön kiemeli a Csongrád Nagyrét Glampinget, amely bájos, színes faházakkal, szaunával és gyógyfürdővel, valamint fedett és szabadtéri medencékkel várja a vendégeket. A Budapesttől délkeletre fekvő szálláshely egy erdővel és szőlőültetvényekkel körülvett farmon található, közel a termálfürdőkhöz, valamint a Tisza és a Körös találkozásához, ahol a vendégek kenukat és kajakokat bérelhetnek.
A Pitchup.com 2026-os szabadtéri utazási előrejelzése kiemelte az agroturizmus, az utolsó pillanatban tett utazások és az egyéni kempingezési utak iránti fokozott érdeklődést is.
