8p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Voltak próbálkozások, de még senki sem vágott bele, pedig lenne rá kereslet nálunk és a környező országokban. Főleg, ha egyszerre lenne közel több határos országhoz. Debrecen és Szeged pont ilyen helyszín.

A mostani önkormányzati választási kampány elején Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt állt elő azzal, hogy legyen Csepelen egy vidámpark, mert Budapest úgymond megérdemelné. Azóta mélyen hallgat erről, senki sem vette ezt komolyan, tőle biztos nem, hiszen eddig csak a közlekedési ügyekben végzett munkája volt ismeretes, nem tudni, minden másban, például a szórakoztatásban és a turizmus-vendéglátásban milyen ismereteket szerzett, amit egy ilyen projektnél hasznosítani lehetne.

A párizsi Disneyland egyik része, ahová milliók zarándokolnak el minden évben
A párizsi Disneyland egyik része, ahová milliók zarándokolnak el minden évben
Fotó: blooloop

Amúgy egy nagy vidámpark vagy témapark, mint komplex ötlet egyáltalán nem új itthon. A Fidesz 1998-2002 közötti kormányzása alatt 2000. november 15-ig lehetett pályázni egy ilyen létesítményre, erről a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Turizmusonline írt részletesen még 2006-ban.

Később a baloldali-liberális koalíció idején Kóka János miniszter felügyelete alatt Bezenyénél épült volna fel 2006 és 2009 között egy ilyen attrakció, de papíron ragadt. Szob térségében magyar beruházók Gasztroland néven gründoltak volna egy étkezési Kánaánt, de az a terv is megfeneklett, ráfoghatták a válságra.

Vannak itthon kisebb történelmi vagy általánosabb parkok, a nemzetközi értelemben vett nagy idegenforgalmi és szórakoztató-vendéglátó témapark, mint olyan, ugyanakkor nem épült nálunk. Mi most a nagyok esélyeit vesszük sorra, mert úgy gondoljuk, hogy ilyennek lenne értelme. Le kell szögezni azonban, hogy itt fontos a lépték és az, hogy legyen egy egész évben működő objektum, ami erős beszállítói hátteret feltételez, így sok magyar szolgáltató és ellátó cég juthatna megrendeléshez.

A Parc Asterixet is egyre többen keresik fel
A Parc Asterixet is egyre többen keresik fel
Fotó: blooloop

Jelenleg az a helyzet, hogy ha honfitársaink, de akár a közvetlen környékünkön élő más állampolgárok is nagy témaparkba vagy vízi vidámparkba akarnak menni, akkor el kell utazniuk Olaszországba, Németországba vagy Franciaországba. (Persze mehetnének Dániába, Hollandiába és Spanyolországba is, ott is van ilyen jó pár.)

Ezekben az országokban több évtizedes múltra tekintenek vissza az ilyen parkok, több hullámot is átéltek már az üzemeltetők, így van kellő tapasztalat és rendelkezésre áll a munkaerő és a fejlesztői csapat is, ami biztosítja a folyamatos megújulást. További előnyük, hogy nem csupán a helyi lakosság a célcsoport, hanem Európa sok országából érkeznek oda vendégek. A Top 10 park éves látogatói létszáma 3-5 millió fő között van, közülük kiugró a két parkot is felvonultató párizsi Disneyland, amelynek az egyik eleme majdnem 10 millió embert fogadott tavaly.

Van rá kereslet 

„Lenne létjogosultsága egy igazi nagy témaparknak a térségünkben. A közép-és kelet-európai térségben 100 millióan laknak, ez elég masszív méret, jelen van már egy réteg, amelyiknek a szabadon elkölthető jövedelme elég nagy ahhoz, hogy itt vegye igénybe az ilyen szolgáltatásokat. Ráadásul nem kell annyit költeni az utazásra és a szállásra sem, mintha nyugatra mennének ugyanazért” – fogalmazott Székely Róbert, a Newmark VLK Hungary ingatlantanácsadó cég szakértője.

Elismerte ugyanakkor, hogy azért is nehéz felvenni a versenyt a nyugati parkokkal, mert azok sok egyedi eseményt, fesztivált, ünnepségeket is szerveznek a parkon belül. A párizsi Disneylandet nem csupán azért választja sok közép- vagy kelet-európai, mert hihetetlenül gazdag a szórakoztató kínálata, hanem azért is, mert összeköti egy pár napos Párizst felfedező tartózkodással is.

Akár a Balkánról is jönnének

„Magyarországon az észak-nyugati hármas határhoz közelre terveztek már egy ilyen nagyobb létesítményt (ez lett volna a Bezenye melletti - a szerk.), de például az észak-keleti országrészben is megvalósítható lenne, hiszen a közeli dél-lengyelországi, a szlovákiai és az észak-nyugat romániai megyékből is bőven jönnének vendégek. Később, a park bővítése a balti vagy balkáni országokból is ide vonzhatna turistákat” – vélekedett a szakértő. Szerinte ha csak hazai vendégekre szánt, kisebb méretű parkra lenne befektető, akkor azt a fővároshoz vagy valamelyik nagy vidéki városunkhoz közel kellene elhelyezni, fontos, hogy jó legyen a közúti és a vasúti megközelíthetőség. 

Ehhez hozzátesszük, hogy Budapesten vagy az agglomerációban – tisztán ingatlanfejlesztői szempontokat nézve – elférne egy közepes vagy egy nagyobb komplexum is, akár hotelekkel együtt is. Itt is össze lehetne kötni a szórakozást a főváros felfedezésével, mint Párizsban. Ezen az alapon a kisebb, mondjuk a Fudan egyetemnek kinézett területen vagy Észak-Csepelen megvalósítható lenne egy csak magyar vendégkörre építő vidámpark is. 

Budapesthez hasonlóan nemzetközi vonzerővel bírna egy Miskolchoz vagy Debrecenhez közeli lokáció, utóbbit erősíthetné, hogy ott a fejlődő repülőtere és a NER által - méretes állami támogatással - most kiépített közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztései, amikről lapunk rendszeresen beszámol. A két város és körzetének turisztikai palettája egyre színesebb, ezeket is bevonhatnák egy csomagajánlatba. A balkáni közönségre számítva indokolt lehet egy Szeged vagy Pécs környéki létesítmény is azzal, hogy szintén jól integrálni lehetne a két régió már meglévő turisztikai kínálatába. 

Természetesen kizárólag magánberuházásként nehéz lenne elképzelni ilyen nagy parkokat, valamilyen állami támogatás, például adókedvezmény vagy kiemelt beruházássá nyilvánítás nagyot lendítene egy ilyen projekten. Egyik sem áll messze az Orbán-kormánytól. A később befolyó forgalmi adók bőven hozzájárulnának a megtérüléshez és például Szeged vagy Pécs esetében reflektorfénybe tehetnének két fontos dél-magyarországi régiót. Más kérdés, hogy a várható idei újabb gazdasági megszorítás legalábbis kitolja az állami támogatás kezdetét, ha egyáltalán lesz ilyen injekció.

Arra a kérdésünkre, hogy ha valóban lenne tőke és kivitelező is, akkor hogyan kellene előkészíteni egy ilyen beruházást, a tanácsadó cég szakembere azt mondta: érdemes figyelembe venni azt a nyugat-európai felismerést, hogy manapság egyszerre több generációnak is egyidejűleg kell kínálni valamit a parkon belül, ezen kívül egyensúlyt kell találni a nyílt terepen és a zárt térben elhelyezett attrakciók között. A zárt terek jelentősége a szélsőséges időjárás miatt is megnőtt, egyes parkokban ezek aránya még csekély, s ez nagy kockázat az üzemeltetőnek, hiszen a viharos vagy esős napok csökkentik az eladható órák számát egy évben. Persze betört ide is a mesterséges intelligencia, új izgalmas játékok jelentek meg, ezek is átalakíthatják a már meglévő parkok kínálati szerkezetét.

Belépők ára
A nagy európai vidámparkokban és a témaparkokban általában 40-65 euró közötti induló árakkal találkozunk, de például a spanyolországi PortAventurába már 21 euróért bemehetünk. Vannak persze kedvezmények, főleg a családoknak. Léteznek két napra szóló jegyek, amik általában másfél napi áron vehetők meg. Párizs esetében 150 euróért busszal kivisznek majd este behoznak a városba és egy egy napra szóló jegy is benne van az árban. Egyes hotelek kedvezményes belépőjegyet adnak, ha náluk szállunk meg legalább két napra.

Lengyelországban egyébként épp nemrégen döntött úgy egy beruházó, hogy egy meglévő nagy bevásárlóközpont mellé telepít egy vidámparkot. Ez felveti azt a kérdést, hogy érdemes-e így növelni egy park vonzerejét vagy önmaga is megáll a lábán, mondjuk egy hotellel kiegészítve. A szakértő erre a felvetésünkre azzal válaszolt, hogy mindkét modell lehet sikeres üzletileg, hiszen egy plázát felkereső család nyugodtan eltölthet akár egy fél napot is egy nem túl nagy vidámparkban, szállásra nincs szükség. A bevásárlóközpont és a park üzemeltetői közösen vehetik igénybe az alap infrastruktúrát. Még jobb, ha egyetlen beruházó által egyszerre épül mindkettő, akkor a fejlesztési költségeket is optimalizálhatják. 

Az igazán nagy témaparkok sok külföldi vendégre számítanak, évente akár 3-5 millióra is. Egyre gyakoribb, hogy úgynevezett resort kategóriájú hoteleket is építenek melléjük, ahol akár 3-4 napot (Amerikában akár 7 napot is – a szerk.) is eltöltenek a vendégek, többnyire nagyobb családok. Ezeknek a vásárlóereje is magasabb az átlagnál. 

A bankok általában a nagy nemzetközi vonzerejű parkok finanszírozásában látnak fantáziát, de azt nem lehet mondani, hogy öntenék a pénzt az ilyenekre. Lehetnek külső sokkok is, mint például a Covid, ami érthetően visszavetette az üzletmenetet. A gazdaság erős hullámzása sok családnál a költések átcsoportosítását hozta, így a sokba kerülő külföldi nyaralások száma erősen csökkent az elmúlt években. A turizmus azonban visszaépülőben van Európa-szerte, a korábban nem elköltött jövedelmek felhalmozódtak. Ennek egy részét utazásra fordítják azok a családok, ahol már nem a napi kiadásokra kell félretenni, így a jól menedzselt és folyamatosan megújuló vidámparkok számára megint jó évek jöhetnek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!