A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jogszabályváltozást szorgalmaz a szállásadók érdekeinek védelmében a nagy digitális platformszolgáltatókkal szemben. Nagy Elek elnök szerint a Gazdasági és Versenyhivatal által előterjesztett javaslatok üdvözlendők, azonban a BKIK álláspontja szerint még átfogóbb szabályozásra van szükség, amely teljes mértékben védi a szállásadók érdekeit, de nem sérti az internet szolgáltatók jogait sem.
Az idén nyári turista szezon szálláshely szolgáltatásban tapasztalt botrányai világítottak rá, hogy a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá nem tartozó hazai mikro- és kisvállalkozások, akik csak Budapesten százezres nagyságrendet képviselnek, sok tekintetben védelem nélkül vannak. A globális digitális szolgáltatók tevékenysége aggasztó módon nincsen sem szabályozva, sem ellenőrizve. Ennek eredménye, hogy hazai vállalkozások tízezrei vannak kiszolgáltatva külföldi joghatóságok alá besorolt, egyoldalú szolgáltatói szerződéseknek.
A BKIK éppen ezért törvénymódosítást kezdeményezett a hazai mikro- és kisvállalkozások érdekében. A javaslat a 2001. évi CVIII. törvényt egészítené ki olyan új rendelkezésekkel, amelyek a magyar fogyasztók és a vállalkozások érdekeinek védelmében a kapuőr, vagyis az alapvető platformszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra és az online szálláshely-közvetítőkre vonatkozóan további kötelezettségeket írnának elő.
A BKIK az alábbi módosításokat szorgalmazza a törvényben:
- a törvény írja elő a kapuőrök és a magyarországi vállalkozások közötti szerződések esetére a magyar jog alkalmazását, a vállalkozások székhelye szerinti bíróság joghatóságát. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor kötelezze a törvény magyar nyelvű jogi tanácsadás biztosítására a kapuőrt az alkalmazandó joggal kapcsolatban.
- olyan fizetési határidőt kell megállapítani a kapuőr számára, amely a teljesítéstől számított 45 napnál nem hosszabb.
- a törvény kötelezze a globális szolgáltatókat magyar nyelvű ügyfélszolgálat és panaszkezelési mechanizmus működtetésére. A beérkezett panaszt a kapuőrnek 30 napon belül érdemben meg kell válaszolnia
- a törvény zárja ki, hogy az árfolyamváltozás kockázatát kizárólag a magyarországi székhelyű vállalkozás viselje.
