Azt az ünnepi eseményt, amely egyike volt annak a 18 fejedelmi eseménynek, amely mindig a pozsonyi Szent Márton-dómban zajlott. Most a spanyol királyként elhíresült III. Károly (1711-1740) koronázásának lehettünk tanúi – minden évben egyébként más és más királyavatást elevenítenek fel. Bőven lehet a királlyá választás lehetőségeiből válogatni, hiszen 1563 és 1830 között összesen 11 Habsburg-házi királyt (köztük egy uralkodó királynőt is, Mária Teréziát) és 7 magyar királynét koronáztak meg Pozsony koronázási templomában.
Fotó: Klasszis Média / Turizmus Online
Bár III. Károlyt spanyol királyként hívták, a mediterrán országban ő sosem lépett trónra, annak csupán várományosa volt, helyette magyar királynak választották. Korhű jelmezekben, lóháton érkeztek a magyar nemesek, főpapok, katonák – ők alkották a királyi menetet, köztük haladt a koronázási ünnepségre a király – szintén lóháton a jeles pozsonyi eseményre.
Egész nap szakadt az eső, azonban a királlyá avatás idején még a felhők is odébb álltak, a nap is rásütött a magyar királlyá avatott uralkodó koronájára. Aki az esztergomi érsektől a koronázási szertartás csúcspontjaként kapta meg a Szent Koronát, a kardot, az almát és a jogart – a magyar királyi hatalom jelképeit.
Fotó: Klasszis Média / Turizmus Online
Majd még egy magyar királyhoz méltó dolgot tett: vágtatni kezdett a koronázási dombon, és négyfelé suhintott a kardjával, ezzel jelképezve, hogy az országot megvédi minden irányból az ellenséges hadaktól. Ezt követően az uralkodó díszes kíséretével levonult a városba, hogy részesei lehessenek a koronázás dicsőítésére több napon át zajló át ünnepségsorozatnak – amelyeknek részei a lakomák, tűzijátékok, díszmenetek, pompás színielőadások és tornajátékok. És ezen mi is részt vehettünk.
A teljes pozsonyi beszámolót laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Turizmus Online oldalain találhatják meg.
