Hol is vagyunk? A Sarudi-medence a Tisza-tó legnagyobb, nyílt vizű medencéje, nagyobb, mint a Velencei-tó. A partján található KalandPart Élménystrand az utóbbi pár évben teljesen átalakult, közel 4.000 négyzetméteres homokos partot alakított ki Gyula és csapata, gyerekeknek szánt, lassan mélyülő kis öblökkel.
Itt van Közép-Európa legnagyobb vízijátszótere, az ország legnagyobb szabadtéri trambulinparkja, horgászbázis horgászbolttal, vízi sporteszköz, kerékpár kölcsönző, árnyas pedálpark a gyerekeknek, kutyastrand, magaslati kötélpálya, párakapu, játékos csatatér - paintball, airsoft eszközökkel - baba-mama szoba. Lehet vitorlázni, csónakázni, vagy nyaralóhajót bérelni.
Tulajdonos is, pincér is
Bár Kücsön Gyula a slow life híve, saját magáról ez nem mondható el, hiszen éjjel-nappal dolgozik. A Sulyom Tájétteremben jelenleg, mint pincér - mert megfelelő képzettségű, motivációjú munkaerő se égen, se földön. Hol az étteremben, hol a Kalandparton, hol a szálláshelyeken, éjjel pedig az íróasztal mellett tevékenykedik.
Pár hónapja Budapesten találkoztam Gyulával, a Dining Guide díjátadóján, amikor étterme bekerült Magyarország 100 legjobbja közé, és több külön díjat is kaptak. Akkor faggattam ki őt.
Egy kis faluban eleve lassú az élet, nem?
Aki ide eljön ebédelni vagy vacsorázni, az nem kel fel az asztaltól egy óra múlva. Külön játszóház-étterem várja a gyerekekkel érkezőket, netán a gyerek lelkű felnőtteket. A slow life koncepción belül is van egy igazán lassuló, lazuló rész nálunk, a Lounge, ahol függőszékeken lehet ringatózni. Az idén már bemutatókert is várja látogatót, ahol nem csak megtermeljük a zöldségeket, de be is mutatjuk a vendégeknek, hogyan állíthatnák elő ők is, saját otthonukban e terményeket.
Ha slow life, akkor slow food…
Éttermünk – amely az év végén komoly belső átalakításon esett át - országos ismertségét egy alig 30 éves fiatalnak köszönheti: a séfünk, Berecz Ádám törekvő, ambíciózus, fiatalember, a slow food híve.
(Milyen jó lenne, ha úgy, ahogy van, exportálnánk ezt a helyet Európa bármely szegletébe – teszi hozzá az újságíró. - Mindenütt élénk sikere lenne, a magyar konyha megemelt szintű, modern változatát végre megismerhetnék a külföldiek.)
De azért itt is érezhető a válság…
A betérők nagy része magyar, köztük egyre több a visszatérő törzsvendég. Ez a kis falu ma már az ország kilencedik legnépszerűbb vízparti települése, a legnagyobb ingatlanos cég felmérése szerint, ami számunkra is örvendetes.
Ám most csak a korábbi évek vendégszámának töredéke mérhető. A SZÉP kártya más célú felhasználhatóságával az eddigi vendégkör jelentős részét elvesztette az Élményfalu. A gazdasági helyzet és a korlátozások miatt szinte megszűntek szakmák, alig van képzett, de még képzetlen pincér se. Ezért jelenleg csak heti 5 napot vagyunk nyitva.
Hogyan tudnak ilyen helyzetben létezni?
Az alapanyag költségek emelkedése és az energiaárak növekedése olyan árszintet kívánna meg, amit már nem tud megfizetni a jelentősen megfogyatkozott vendégkör. Az étterem működtetését jelenleg inkább küldetésnek tartjuk, nem értelmezhető vállalkozásként, hiszen ebben a helyzetben nem termel profitot.
Az elvárt adatszolgáltatási kötelezettségek plusz terheket rónak a vállalkozásokra, és ráadásul folyamatosan változnak. Ez bizonytalanná teszi az egész működési környezetet, s megosztja az üzemeltetők figyelmét.
Lépten-nyomon találkozhatunk itt az Élményfalu kifejezéssel. Mit jelent ez?
Ez egy magán kezdeményezés. Nem indult vállalkozásnak, csupán egy falu életben maradásához, felvirágoztatásához szerettünk volna elkötelezettségünkkel, tapasztalatunkkal s némi anyagi forrással hozzájárulni. Aztán szenvedéllyé vált. Sarud ma már ismert és elismert szereplője a Tisza-tó turizmusának.
Mindez munkahelyeket is teremt, aminek bizonyára sokan örülnek itt, ahol nincs semmilyen más jelentős ipar…
Tévedés: a saját településünkön nem örül mindenki a fejlesztéseinknek, jóllehet, ma már a három bolton és a kikötőn kívül minden szolgáltatást mi nyújtunk az ide látogatók számára. Ami fontos: egy szezonban több, mint 70 ember számára biztosítunk munkalehetőséget.
Hogyan látja ma a régió turizmusát?
A Tisza- tó még nem találta meg a helyét a hazai turisztikai piacon. Nincs egységes arculata, kommunikációja, stílusa.
Hiányzik az erős lobbi tevékenység, az egység. A térség fejlesztéséhez szükséges forrásokat saját erőből nem tudják a vállalkozók előteremteni. Nincs érezhető kommunikáció, hiányoznak a strandidőn kívüli egyéb, vonzó programok. Bonyolítja a helyzetet, hogy eltérő a megyék helyzete a Tisza-tó térségének megítélésében, s így az ide irányuló figyelem is. Fejlesztési források a térség szolgáltatói számára alig érhetők el – emeli ki interjúalanyom.
Hiányzik az együttműködés ...
A térség további fejlődéséhez egy jó stratégiára, átlátható, megalapozott Tisza-tó „törvényre”,
valamint intenzívebb kommunikációra, erőteljesebb térségi együttműködésre lenne szükség. Végiggondolt és egymásra épülő fejlesztésekre, a pontszerű, önálló projektek helyett. Még
több közös gondolkodásra és tettre, valamint annak felismerésére, hogy csak együtt építhetjük
fel a márkát.
Mi nagyon sokat költünk arra, hogy ismerjenek bennünket, legyen kedve az embereknek ideutazni. Egyedül tesszük ezt, mindenféle partnerség és együttműködés nélkül. Itt helyben mindenki a saját kis vendégházát próbálja „tolni”.
Kitettünk óriás plakátokat, intenzív kommunikációt folytatunk a közösségi médiában, versenyeket, rendezvényeket szervezünk. Úgy vélem, jó ügyeket támogatunk. Saját rádiónk működik a Kalandparton, idegenforgalmi turisztikai tábláink láthatók az M3 és a 33-as főút mellett. Ettől többet, azt hiszem, nem tehetünk.
