Már a késői kőkorban laktak itt emberek. 1093-ban, Szent László idején Bolok néven, egyházi birtokként említik. A török hódoltság után a település Batthyány Ádám gróf birtokába került. Mária Terézia idején érkeztek ide a német jobbágyok, vagy ahogyan Magyarországon nevezték, a svábok, hogy aztán a II. világháború után kitelepítsék őket.
A 19. század végén a falu és az uradalom a Montenuovo hercegi család birtokába került, ekkor alakult ki a település mostani arculata. Mai napig látszik ennek a korszaknak a jótékony hatása: szélesek, tiszták az utcák, tágasak a parkok, sok a zöld, a virág, a fa, gondozottak a házak.
Tetőcseréptől a hullámvasútig sok minden készül az ipari parkban
A szocialista érában a Bólyi Állami Gazdaság jutott mindenkinek az eszébe, ha a településről hallott. Mára tekintélyes ipari park terjeszkedik a városban, sokan járnak ide dolgozni a környező kisebb falvakból. Újfajta szolgáltatási és iparágak jöttek létre az elmúlt évtizedben. Ahogy Fehérvári Dávid polgármestertől megtudjuk, a közeljövőben jelentősen bővülni fog a 60 hektáros ipari park: már elindult a plusz 30 hektáros bővítési beruházás.
Itt (is) készül például a Terrán tetőcserép. Minden fűtést a helyben feltörő 82 fokos termálvízzel oldanak meg. Az ipari parkban működő 34 vállalkozás között egészen különös produktumú is található: hullámvasút-alkatrészeket gyártanak itt és exportálnak több ezer kilométerre, az USA-tól Kínáig.
Csirkepaprikás-főző fesztivál és motoros napok
Bólyban hagyományosan számos állami-ünnepi és vallási programot szerveznek. Ilyen az Emmausz, azaz a húsvéthétfői vigasság a pincefaluban. Tudni kell, hogy itt majd' minden családnak van pincéje, és bár nem annyian mint hajdanán, de nagyon sokan foglalkoznak ma is – vagy a család kedvére, vagy eladásra – bortermeléssel.
A szüreti csirkepaprikás-főző fesztivál nem egyfajta gasztronómiai vetélkedő. A szőlősgazdák ezzel köszönik meg a szürethez nyújtott segítséget rokonaiknak, barátaiknak. A paprikást sokan sokféleképpen készítik, de mindenki hosszú lével és kanalas galuskával tálalja.
Újfajta hagyomány a Bólyi Motoros Napok megrendezése.
A mauzóleum ma is működik ravatalozóként
Ha Baranyába tartunk vagy Pécs felé veszük az irányt, mindenképpen érdemes kitérőt tenni Bólyba. A Batthyány-Montenuovo mauzóleum, amely Batthyány Julianna végrendelete alapján készült el 1879-ben. A neoromán-neogót stílusú épület ma már ravatalozóként is működik. Bejelentkezés alapján látogatható.
A tájház és a helytörténeti múzeum régi időket idéz, főképp a hajdan itt élő németek mindennapjait mutatja be, gazdag tárgy-gyűjteménnyel. A belvárosi séta során kihagyhatatlan a templomok, kastélyok, szobrok megtekintése, valamint a város külterületén lévő Kálváriadomb felkeresése.
Agrártörténeti kiállítás Békáspusztán
Különleges ipartörténeti gyűjtemény található a városhoz tartozó Békáspusztán. Az 1700-as évek elejétől e vidéken intenzív nagyüzemi gazdálkodás folyt. A Batthyány-uradalomban kiváló jószágigazgatók, gazdák, kétkezi munkások hoztak létre egy fejlett mezőgazdasági központot.
Ma az egykori lóistálló épületében látható az agrártörténeti kiállítás, amelynek létrejötte a lakosságnak köszönhető: a tárgyi emlékek, gépek nagyrészt tőlük származnak, „fészerek mélyéről, udvarok végéből, gépszínek sötét zugaiból” – ahogy az ismertető fogalmaz. A páratlan értékű gyűjteményt előzetes bejelentkezés után lehet megtekinteni.
A város főleg az itt élőké legyen!
Bóly és Sisi, azaz Erzsébet királyné kapcsolatának helyi vonatkozása történelmi: az egykori Németbólyban (így is hívták egykor a várost) a 20. század elején a helyi községháza és a „műmalom” mellett létezett egy Erzsébet királyné (Sisi) szálloda is, amely parkkal és emlékszoborral büszkélkedhetett.
Bár a régi szálloda már nem működik, a helyi értékek iránt érdeklődők számára a környéken számos látnivaló és aktív pihenési lehetőség érhető el. Ma az étteremmel kombinált, sokfunkciójú művelődési-közösségi házat Erzsébet Vigadónak nevezik, tartva a hagyományt.
A város lehetne felkapott turisztikai célpont is, hiszen oly sok a látnivaló. De legalább ilyen fontos, hogy az ott élőké legyen: az önkiszolgáló étterem megfizethető áraival láthatóan a helybéliek étvágyát csillapítja. A sokféle program – meg a strand is – elsősorban az itteni lakosok szórakozásáról gondoskodik.
A nívós vendégházakban alig van szabad szoba
Bólyban hangulatos szálláshelyek működnek, mint az Atkári Pince Panzió, a Magtár Villa, a Kolping-ház. A Neidhardt Vendégház minden igényt kielégítő színvonalú, mind designban, mind felszerelésben. Ahogy a tulajdonos, a sváb gyökereire büszke Kelbert Zoltán elárulta, a Pécshez és a Villányhoz való közelség, és az ottani rendezvények miatt szinte alig van szabad szobájuk. A turisták az ország minden pontjáról érkeznek, sokan Németországból jönnek, rokonokat látogatni. A működtetésre a családi munkamegosztás jellemző.
Fotó: Neidhardt Vendégház
Főleg nagycsaládok és baráti társaságok érkeznek a 2021-ben épült vendégházba – rájuk gondolnak a gyerekjátszóval –, de gyakoriak a céges csapatépítők, kisebb esküvők is. Gyakran rendeznek borkóstolóval egybekötött vacsorákat. A vendégek körében egyre népszerűbb a slow food gasztrostílus és a barbecue est.
Folyamatosan növekszik az igény a kerékpáros turizmusra, így a biciklis infrastruktúra fejlesztése, valamint a biciklikölcsönzés a következő célok egyike.
A fenntarthatóság jegyében arra törekszenek, hogy a wellness üzemeltetése környezetbarát legyen. A közelmúltban napelemeket telepítettek, és kiépítettek egy saját elektromos autó-töltőállomást.
A klímaváltozás okozta aszály és vízhiány miatt bevezették a „hozd a sajátod” opciót; azok a vendégek, akik magukkal hozzák a saját ágyneműhuzatot és törölközőt, a jelentős víz- és energiamegtakarításért cserébe kedvezményesebb áron kapják a szállást.
Cambridge után saját pékség
A Neuperger pincészet – ahogy a nívós prospektusban olvashatjuk – több mint egy borászat: „ez egy családi történet, amely 1996 óta minden egyes szőlőszemben tovább íródik”. Neuperger Balázs maga vesz részt a szőlő metszésétől a palack lezárásig minden egyes munkafolyamatban. Boraikat számos szakmai díjjal és éremmel tüntették ki.
A 21. század jellemzője, hogy a fiatalok útra kelnek, hogy aztán sok esetben visszajöjjenek és más szemmel nézve, nemzetközi tapasztalattal gazdagítsák a szülőhazájukat. Csiba László 10 éves Cambridge-i tartózkodás után tért haza, hogy megálmodjon egy különleges pékséget a régi malom egyik emeletén. Itt minden egyes vekni kenyér vagy kalács megrendelésre készül, nyílt üzletben nem kapható.
Globális gasztronómia és édes szuvenírek
A gasztronómiát ma már globalizáltan tekinti, ahogy a gondosan megkomponált tál bizonyítja: a keleties mártások, a különleges zöldségek vagy éppen a mexikói látványt idéző pirított kukoricacsövek világlátásról tanúskodnak. Mindehhez bioborokat kínált ottjártunkkor a Hárs pince.
Édes szuvenírt érdemes hazavinni, ha erre járunk: amikor a Tárnoky mézeskalácsos műhelybe betoppantunk, éppen piros mézeskalács szívek készültek egy lagzira. A Breitenstein cukrászdában a fagylalt és a süteményválaszték színvonala megegyezik a fővárosival.
