Nagy port vert fel Lázár János június közepi kijelentése, amely szerint Hódmezővásárhely lakosai nem számíthatnak állami támogatásokra, ha újra Márki-Zay Pétert választják polgármesternek. Egyes ellenzéki politikusok és médiumok felvetették azt is, hogy nem minősül-e ez ez a fenyegetésnek is beillő állítás bűncselekménynek. A Szabad Európa erről kérdezett meg jogászokat.
Bencze Mátyás volt büntetőbíró, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint négy bűncselekmény jöhet szóba:
- zsarolás,
- hivatali visszaélés,
- kényszerítés,
- választás rendje elleni bűncselekmény.
A zsaroláshoz a fenyegetés mellé a jogtalan előnyszerzés célja is kéne, ezért így kiesik Bencze Mátyás szerint, ahogy a hivatali visszaélés vádja sem áll meg.
A hivatali visszaéléshez ez a cselekmény túl távoli, mert Lázár csak fenyeget azzal, hogy mi történik, ha szavaznak a vásárhelyiek. „Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy megöllek. Ez nem emberölés, nem is emberölés kísérlete, hanem zaklatásnak minősül, ami egy másik bűncselekmény. De a hivatali visszaélés esetén nincs ilyen másik bűncselekmény. Vagy visszaélés, vagy nem”
– mondja a szakértő.
A választás rendje ellen az követ el bűncselekményt, aki a választásra jogosultakat fenyegetéssel igyekszik választásukban befolyásolni, a fenyegetés itt megvolt a pénzmegvonás kilátásba helyezésével, de a helyzet nem ilyen egyszerű.
„Itt is van két probléma. Az egyik az, hogy ennek a bűncselekménynek a dizájnja, amire tervezték, az, hogy konkrét személyt, személyeket fenyegetnek az elkövetők – mondja Bencze Mátyás. – Odamegy Kiss Gézához, és azt mondja, hogy nem lesz az út leaszfaltozva, ha erre szavazol, nem pedig arra.” De ha nem konkrét embert fenyegetnek meg, hanem egy közösséget, vagy általában azt mondják, hogy ha ilyen lesz az eredmény, akkor ez meg az lesz, „akkor nagyon rugalmas értelmezés kellene ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy itt van konkrét személy”.
Ennek ellenére a szakértő nem zárja ki, hogy lehet olyan bíróság, amelyik ezt megállapítja, de kevéssé valószínű, mert a büntetőjog egyik alapelve, hogy minél szűkebben kell értelmezni a jogszabályok szövegét, ráadásul a szólásszabadság védelme még erősebben is érvényesül a választási kampányokban.
A kényszerítés esetén hasonló dilemmák állnak fenn a szakértő szerint, azaz a konkrét személy hiánya, illetve a szólásszabadság és a büntetőjog közti vonal kérdése. Előbbit fel lehetne oldani talán azzal, ha konkrét hódmezővásárhelyi polgárok fordulnának bírósághoz, de a szakértő szerint ez sem valószínű, hogy átmenne a bíróságok szűrőjén.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét arról kérdezte a Szabad Európa, hogy a diszkrimináció tilalmával nem ütközött-e Lázár János mondata. Szerinte egy korábbi kiskunlacházi ügy mintájára megállapítható lehetne a zaklatás tényállása, de ez is nagyban bírósági értelmezés kérdése.
„Minden ilyen esetben a diszkrimináció tilalma ütközik a szólásszabadsággal. Ez a klasszikus problémája a gyűlöletbeszédnek: meddig terjed a szólásszabadság, és hol lépi át azt a határt, amikor már az egyéb jogok, amelyeket adott esetben a szólásszabadság gyakorlása sérthet, erősebb védelmet igényelnek. A közösség elleni izgatás más a Hősök terén és más egy kis falu romatelepén. Nem mindegy, hogy a cigányellenes beszédet ki, milyen pozícióból, hol, hogyan mondja el. Ugyanez a mérlegelés érvényesülhet itt is.
Egyfelől létezik a választópolgárok közösségének az a joga, hogy félelemmentesen, olyan módon gyakorolhassák a választójogukat, illetve fejezhessék ki a politikai véleményüket, hogy ne kelljen retorziótól tartaniuk, a másik oldalon pedig a politikus szólásszabadsága áll. Jelen esetben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy Lázár János miniszterként, közhatalmi pozícióból mondja, amit mond, mely esetben a kijelentése nem élvezhet alapjogi védelmet”
- fogalmaz a diszkrimináció kérdésében Kádár András Kristóf, aki szerint a lázári kijelentés szankcionálható lenne az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében.
