5p

A távozó településvezetők október 1-jéig maradnak hivatalban, dacára annak, hogy a választás jogerős eredményét a napokban-hetekben megállapítják az illetékes választási, illetve fellebbviteli szervek. De milyen jogosítványai vannak a távozóknak és az újaknak? Cikkünkben ennek járunk utána.

A napokban, legkésőbb egy-két héten belül jogerőssé válnak a június 9-i önkormányzati választás eredményei. Számos helyen új polgármestert választottak, másutt a képviselő-testület összetétele (is) nagyot változik.

Fontos azonban leszögezni, hogy a választói döntés csak október 1-jével lép hatályba. Magyarán, akkor lép hivatalba az új polgármester, a képviselő-testületek is azt követően tudnak megalakulni, hiszen 2019-ben öt évre választottuk őket, így hiába van megválasztott vezetője, illetve testülete,

az ősz közepéig még a régi vezetőség irányítja az adott települést.

Győrött az újraszámolás után is Pintér Bence győzött, októberig azonban Dézsi Csaba András marad a polgármester
Győrött az újraszámolás után is Pintér Bence győzött, októberig azonban Dézsi Csaba András marad a polgármester
Fotó: Győr Megyei Jogú Város Honlapja

Milyen döntési korlátai vannak a voksoláson elküldött polgármestereknek, képviselő-testületeknek? Röviden: semmilyen. A magyar jogrend ugyanis – ellentétben az ügyvezető miniszter(elnök) vagy ügyvezető kormány fogalmával – nem ismeri az ügyvezető polgármester, ügyvezető képviselő-testület fogalmát. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott Önkormányzati Hírlevél le is szögezi:

„a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024 júniusában megtartott általános választása és az új képviselői, polgármesteri megbízatások 2024. október 1-jével történő keletkezése közötti időszak jogilag nem tekinthető átmeneti időszaknak. E tényből következően technikailag nincsenek átmeneti szabályok, a 2019-ben megválasztott önkormányzati képviselők, polgármesterek 2024. október 1-jéig minden hatáskörüket teljeskörűen, korlátozás nélkül gyakorolhatják a júniusi önkormányzati választásokat követően is”.

Ez alól egyetlen kivétel van: az önkormányzati törvény egy speciális rendelkezése – megakadályozandó a település működésképtelenségét – kimondja, hogy a képviselő-testület idén október 1-jéig nem oszlathatja fel magát.

A Főváros Közgyűlés sem oszlathatja fel magát október 1-jéig
A Főváros Közgyűlés sem oszlathatja fel magát október 1-jéig
Fotó: MTI

Mivel tehát a települések élete megy tovább, az októberben hivatalban levő településvezetőknek most még nincs semmilyen jogi lehetőségük beleszólni a község vagy város életét irányító döntésekbe. A már említett Önkormányzati Hírlevél így fogalmaz:

„A 2024 júniusában megválasztott önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek 2024. október 1-jéig nincsenek külön jogosítványaik sem a képviselő-testületek, sem a polgármesterek döntéseit illetően.”

A tárca azonban igyekezett a tájékoztatásban felhívni a figyelmet arra, hogy ez a három és fél hónap nem adhat alkalmat arra, hogy a távozó településvezetés „kilapátolja a pénzt” a kasszából. Hangsúlyozzák a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítését, figyelemmel a Kúria döntésére, mely szerint „joggal való visszaélés akkor állapítható meg, ha egy jog gyakorlása ugyan nem ütközik semmilyen más konkrét tilalomba, azonban a joggyakorlás jogellenessége azért mutatható ki, mert a jog gyakorlásának e módja nem felel meg a rendeltetésének”. Magyarán egy távozó polgármesternek nem juthat eszébe hirtelen valami ritka fontos tanácsadói szerződést kötnie a keresztfia kollégiumi szobatársának unokatestvérével havi x millió forint plusz áfáért.

Az önkormányzatok felett a törvényességi felügyeletet a kormányhivatalok gyakorolják. Ez azt jelenti, hogy nekik kell árgus szemekkel figyelniük, hogy azokon a helyeken, ahol váltás van a települések vezetésében, a távozók ne élhessenek vissza a joggal. Ebben viszont segítségükre lehetnek az újonnan megválasztott vezetők, pont úgy, ahogy más állampolgárok is.

Az ügyvezetők

Kormány, miniszterelnök vagy miniszter hivatalának megszűnése esetén az új megválasztásáig ügyvezetőként marad hivatalában, amit az Alaptörvény 22. cikke szabályoz. Mindhárom esetre igaz, hogy rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. Ezen túlmenően:

  • az ügyvezető kormány nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el,
  • az ügyvezető miniszterelnök (ideértve azt az esetet is, ha a miniszterelnök helyébe ideiglenesen miniszterelnök-helyettes lép) miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet.

Az október 1-jei dátum nemcsak jogokat biztosít a megválasztott vezetőknek, de kötelezettségeiket is ettől kezdve kell teljesíteni. Azaz ettől az időponttól számítva

  • 15 napon belül össze kell hívni a képviselő-testület alakuló ülését,
  • 30 napon belül a polgármesternek, képviselőknek meg kell szüntetniük az összeférhetetlenséget,
  • 30 napon belül a polgármesternek, képviselőknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük,
  • 60 napon belül az érintett önkormányzatoknak közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről meg kell állapodniuk,
  • három hónapon belül a képviselőknek részt kell venniük a kormányhivatal által szervezett képzésen.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!