Az eddigi legnagyobb részvételi hajlandóság várható a vasárnapi magyarországi voksoláson, ami annak köszönhető, hogy most az európai parlamenti (EP-) választások mellett önkormányzati választást is tartanak. Hazánkban az uniós átlagnál alacsonyabb szokott lenni a részvételi arány, ám – ahogy arra Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője lapunknak korábban rámutatott – „a nagyobb települések lakóit jobban érdekli az európai parlamenti választás, mint a kistelepüléseken élőket. Az önkormányzati választáson azonban pont fordított a helyzet: a kistelepülések lakói nagyon szeretnek szavazni menni, a nagyvárosoknál attól függ, mekkora a tét.” A kutatóintézet elemzője saját becsléseikre hivatkozva május elején 58 százalék körüli részvételt valószínűsített.
Fotó: Depositphotos
A korábbi részvételi adatok azt mutatják, a csatlakozáskor hazánkban is nagy volt a várakozás, a választók 38 százaléka, több mint 3 millió ember járult az urnákhoz, majd ez az arány és a szavazatok száma is csökkenésnek indult. A 2015-ös migrációs válság, annak fő kormányzati narratívává tétele azonban kitartott a 2019-es EP-választásig, ami újra megemelkedő részvételt jelentett. Azt azonban meg kell jegyezni, ez uniós szinten jellemző megugrás volt, az EU választásra jogosult polgárainak több mint fele elment szavazni az EP-választásra.
Most az energiaválság és a háború uralja a kormányzati narratívát, a „mindmeghalunk”-kampány, illetve a többségében Fidesz-elkötelezettségű kistelepülési lakosok szavazási hajlandóságának köszönhetően szinte biztosan megdől az öt évvel ezelőtti, 43,58 százalékos részvételi csúcs. Abban kutatói konszenzus van, hogy a tizenegy EP-listát állító párt közül a Fidesz kapja vasárnap a legtöbb szavazatot, a Magyar Péter nevével fémjelzett Tisza Párt pedig a második lesz. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a június 1-jei békemenet, illetve a kormánypárt pénzt, paripát, fegyvert nem kímélő mozgósítása mire lesz elég.
Összegyűjtöttük, az eddigi négy magyarországi EP-választáson milyen szavazatszámmal szereztek mandátumot a pártok, és ezt átböngészve azt látjuk, a Fidesz legrosszabb, 2014-es eredménye (csaknem 1,2 millió szavazat) is kis híján 150 ezerrel több, mint a bármely más párt által elért maximum: a szocialisták 2004-ben valamivel több mint 1 millió voksot tudtak begyűjteni.
A kormánypárt rekordja eddig a migrációs témájú EP-választás több mint 1,8 milliónyi voksa volt, így csak az a kérdés, a Rogán Antal és Kubatov Gábor alkotta páros háborús kampánya megdönti-e ezt, illetve
elérik-e a 2 millió szavazatot.
A jelek szerint erre van esély: ha a körülbelül 8 millió választópolgár 58 százaléka vesz részt a voksoláson, és azok 45 százaléka a kormánypárt listájára teszi az ikszet, akkor összejöhet. A Medián legfrissebb számai alapján pedig akár több is.
Viszont az újonnan színre lépett Tisza Párt is okozhat meglepetést. Akkor friss erőként a Jobbik 2009-ben 428 ezer, a Momentum pedig 2019-ben 344 ezer szavazatot söpört be, ezzel 2, illetve 3 mandátumot nyertek. Hogy ezeket a számokat Magyar Péterék meghaladják, az biztosra vehető, ám az ő esetükben a kérdés, hogy a biztos szavazó pártválasztók között most épp 27 százalékra mért erő
felülmúlja-e a Fidesz 2014-es negatív rekordját.
Erre magas részvétel esetén szintén nagy esély van.
A választásokkal kapcsolatos cikkeinket itt gyűjtöttük össze. >>
