Nemcsak egy székről, hanem kizárólagos hatáskörökről is szól a főpolgármester-választás körüli hacacáré. Bár az emberek egy része hajlamos azt gondolni, a főpolgármester „csak” egy a Fővárosi Közgyűlés képviselői közül, míg másik részük szerint ő a tótumfaktum a városházán, a valóság a két véglet között, de inkább utóbbihoz közel található.
Minden polgármesterről elmondható, hogy ő a „primus inter pares”, első az egyenlők között, ugyanis rendelkezik azokkal a jogokkal, mint a képviselő-testület többi tagja, szavazata ugyanannyit ér, mint a többieké. Emellett törvény vagy törvényen alapuló kormányrendelet alapján ellát államigazgatási feladatokat is, azonban az önkormányzati rendszer 2012-es átszervezése óta ezek száma alaposan megcsappant. Honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben helyben szintén a településvezető irányít, illetve hajtja végre az országosan kiadott utasításokat.
Fotó: MTI
Az önkormányzati törvény értelmében minden hatáskör a képviselő-testület (Budapesten a Fővárosi Közgyűlést) illeti meg, vagyis még itt sem bukik ki, miért is olyan fontos ez a pozíció. Az ördög a részletekben lakozik.
Ugyanis törvényi szabályozás szerint a polgármesternek joga van egyszer vétót emelni a képviselő-testület döntése ellen. (Kivétel az önfeloszlatás esete, illetve az, amikor a polgármester törvénysértése vagy mulasztása miatt közigazgatási pert kezdeményeznek ellene.)
Sőt, a főpolgármestert szintén a törvény felhatalmazása alapján ez a vétójog bármennyiszer megilleti.
Szintén törvényi előírás alapján kizárólag a főpolgármester jogosult a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni e plénum szervezetének kialakítására és működésére vonatkozó indítványt, számos, a Fővárosi Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt személyi döntési javaslatot, valamint bármely fővárosi intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó indítványt is.
Eddig a törvény által a (fő)polgármesternek biztosított többletjogosítványokról volt szó, azonban ennél sokkal-sokkal többről van szó. E jogszabály ugyanis biztosítja a lehetőséget, hogy a képviselő-testület önkormányzati rendeletben a polgármesterre ruházzon át hatásköröket. Ehhez majdnem szabad kezet kap a testület, a törvény néhány esetet tilt meg. Így például (a teljesség igénye nélkül) nem ruházható át
- a rendeletalkotás,
- a már említett szervezeti kialakítást és működést szabályozó jogi forma elfogadása,
- a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása,
- a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
- a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása,
- területszervezési kezdeményezés,
- a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés.
Száznyolc ügy
Ezekről tehát minden esetben a képviselő-testületnek (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésnek) kell döntenie. Mi azonban arra is kíváncsiak voltunk, mik azok a hatáskörök, amiket a közgyűlés – élve törvényben biztosított jogával – a főpolgármesterre ruházott át. Megkerestük Budapest főjegyzőjét, Számadó Tamást, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Ismertette, a fővárosban jelenleg az 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet a hatályos szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), ennek 1. számú melléklete rendelkezik azokról a hatáskörökről, melyeket a közgyűlés a főjegyzőre, egyes bizottságokra vagy épp a főpolgármesterre ruház át. Ez 15 fejezet összesen 210 hatályban levő pontban rögzített hatásköréről rendelkezik, ezeknek csaknem felét, 108-at a főpolgármestere testálja.
A legjelentősebb számban, 26 ügyben vagyongazdálkodással összefüggő hatásköröket ruházott át a közgyűlés a főpolgármesterre. Így ő jogosult dönteni például
- 15 millió forintot meg nem haladó pertárgyértékű perben a perbeli egyezség megkötéséről,
- 15 millió forintot meg nem haladó összegű követelés tárgyában a peren kívüli egyezség megkötéséről,
- 15 millió forintot meg nem haladó összegű követelésről történő lemondásról,
- 15 millió forintot meg nem haladó értékű forrás kötelezettségvállalással történő felhasználásáról.
Szintén a főpolgármester jogosult dönteni a vezető tisztségviselőnek vagy cégvezetőnek nem minősülő vezérigazgatók, mellette pedig a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV leányvállalatainak vezetői személyi ügyeiben, melybe a kinevezés, a visszahívás és a díjazás, premizálás is beletartozik. Ugyancsak az ő kompetenciája az igazgatósági tagok, az ügyvezetők, a cégvezetők, a vezérigazgatók, vezető állású munkavállalók feletti egyéb munkáltatói vagy megbízói jogok gyakorlása. Szintén Budapest első embere dönthet tőzsdén jegyzett értékpapírok értékesítéséről (az eladási minimálár kivételével).
Közbeszerzési eljárásoknál is kapott jogköröket a főpolgármester, így ő dönthet keretmegállapodás alapján közvetlen megrendelés kezdeményezéséről, írásbeli konzultáció vagy a verseny újranyitása esetén az ajánlattételi felhívásról, annak lezárásáról, valamint a dinamikus beszerzési rendszer felállítását követő egyes ajánlattételi felhívásokról és az ehhez kapcsolódó szerződéskötésről. Egy személyben mondhatja ki a közbeszerzési eljárás határidejének meghosszabbítását, részvételi szakasz esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének elhalasztását és az ajánlati kötöttség idejének kiterjesztését is.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Városüzemeltetés keretén belül a főpolgármester joga vis maior esemény bejelentésével, a támogatás igénylésével és az azzal való elszámolással összefüggő döntések meghozatala, a szmogriadó és azzal kapcsolatos rendelkezések kihirdetése, és az állami hulladékgazdálkodással kapcsolatos együttműködési döntések meghozatala.
Szintén a főpolgármester jogosítványa a Fővárosi Városrehabilitációs Keret terhére meghirdetett, támogatottanként legfeljebb 15 millió forintra vonatkozó pályázatok elbírálása. Szintén ő dönthet egyedi igénylés alapján kulturális vagy sportcélú támogatás odaítéléséről. Támogatásokkal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy (a máshova át nem ruházott hatásköröket kivéve) ő határozhatja meg a feltételrendszert, írhatja ki a pályázatot, és az eredményről is dönthet, ha a támogatások összértéke legfeljebb 15 millió forint.
Fotó: Wikipedia
Budapest vezetője a főváros, intézményei, és gazdasági társaságai költségvetésébe is beleszólhat, oly módon, hogy az energiabeszerzések maximális összegét meghatározhatja, illetve a közösségi költségvetés ötletrendszerét is ő jogosult eldönteni.
Tizenheten egy ellen?
A fenti példák azonban még annyira sincsenek kőbe vésve, mint a tizenkét év alatt tizenháromszor módosított „gránitszilárdságú” Alaptörvény.
Ugyanis az SZMSZ-t, mely ezeket felsorolja, a Fővárosi Közgyűlés minősített többséggel (legalább az összes közgyűlési képviselő fele plusz egy, azaz 17 szavazattal) jogosult megváltoztatni.
Veszélyhelyzetben további jogosultságok is megilletik a városvezetőket, így a főpolgármestert is. A főjegyző arról tájékoztatott, ilyen különleges jogrend esetén, valamint halaszthatatlan esetben döntést hozhat a közgyűlés vagy bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben, de erről utólag tájékoztatnia kell a Fővárosi Közgyűlést.
Látható tehát, „pestiesen” szólva sem babra megy a játék. Nem csoda tehát, hogy mindkét aspiráns megmozgat minden követ saját legitimációja megerősítése céljából.
