7p

Nem csupán kitüntetett rang főpolgármesternek lenni, de a poszt számos többletjogot is biztosít a főváros első embere számára. A Fővárosi Közgyűlés összesen 210, az ő hatáskörébe tartozó ügyet ruházott át bizottságra, a főjegyzőre vagy épp a főpolgármesterre, ezek közül 108 Budapest vezetőjét illeti meg. Cikkünkben ezek közül szemezgetünk.

Nemcsak egy székről, hanem kizárólagos hatáskörökről is szól a főpolgármester-választás körüli hacacáré. Bár az emberek egy része hajlamos azt gondolni, a főpolgármester „csak” egy a Fővárosi Közgyűlés képviselői közül, míg másik részük szerint ő a tótumfaktum a városházán, a valóság a két véglet között, de inkább utóbbihoz közel található.

Minden polgármesterről elmondható, hogy ő a „primus inter pares”, első az egyenlők között, ugyanis rendelkezik azokkal a jogokkal, mint a képviselő-testület többi tagja, szavazata ugyanannyit ér, mint a többieké. Emellett törvény vagy törvényen alapuló kormányrendelet alapján ellát államigazgatási feladatokat is, azonban az önkormányzati rendszer 2012-es átszervezése óta ezek száma alaposan megcsappant. Honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben helyben szintén a településvezető irányít, illetve hajtja végre az országosan kiadott utasításokat.

A főpolgármester a városházán első az egyenlők között, sőt talán még több is annál
A főpolgármester a városházán első az egyenlők között, sőt talán még több is annál
Fotó: MTI

Az önkormányzati törvény értelmében minden hatáskör a képviselő-testület (Budapesten a Fővárosi Közgyűlést) illeti meg, vagyis még itt sem bukik ki, miért is olyan fontos ez a pozíció. Az ördög a részletekben lakozik.

Ugyanis törvényi szabályozás szerint a polgármesternek joga van egyszer vétót emelni a képviselő-testület döntése ellen. (Kivétel az önfeloszlatás esete, illetve az, amikor a polgármester törvénysértése vagy mulasztása miatt közigazgatási pert kezdeményeznek ellene.)

Sőt, a főpolgármestert szintén a törvény felhatalmazása alapján ez a vétójog bármennyiszer megilleti.

Szintén törvényi előírás alapján kizárólag a főpolgármester jogosult a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni e plénum szervezetének kialakítására és működésére vonatkozó indítványt, számos, a Fővárosi Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt személyi döntési javaslatot, valamint bármely fővárosi intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére vonatkozó indítványt is.

Eddig a törvény által a (fő)polgármesternek biztosított többletjogosítványokról volt szó, azonban ennél sokkal-sokkal többről van szó. E jogszabály ugyanis biztosítja a lehetőséget, hogy a képviselő-testület önkormányzati rendeletben a polgármesterre ruházzon át hatásköröket. Ehhez majdnem szabad kezet kap a testület, a törvény néhány esetet tilt meg. Így például (a teljesség igénye nélkül) nem ruházható át

  • a rendeletalkotás,
  • a már említett szervezeti kialakítást és működést szabályozó jogi forma elfogadása,
  • a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása,
  • a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása,
  • megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
  • intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
  • közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
  • eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
  • a településfejlesztési terv és a településrendezési terv jóváhagyása,
  • területszervezési kezdeményezés,
  • a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés.

Száznyolc ügy

Ezekről tehát minden esetben a képviselő-testületnek (Budapesten a Fővárosi Közgyűlésnek) kell döntenie. Mi azonban arra is kíváncsiak voltunk, mik azok a hatáskörök, amiket a közgyűlés – élve törvényben biztosított jogával – a főpolgármesterre ruházott át. Megkerestük Budapest főjegyzőjét, Számadó Tamást, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Ismertette, a fővárosban jelenleg az 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet a hatályos szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), ennek 1. számú melléklete rendelkezik azokról a hatáskörökről, melyeket a közgyűlés a főjegyzőre, egyes bizottságokra vagy épp a főpolgármesterre ruház át. Ez 15 fejezet összesen 210 hatályban levő pontban rögzített hatásköréről rendelkezik, ezeknek csaknem felét, 108-at a főpolgármestere testálja.

A legjelentősebb számban, 26 ügyben vagyongazdálkodással összefüggő hatásköröket ruházott át a közgyűlés a főpolgármesterre. Így ő jogosult dönteni például

  • 15 millió forintot meg nem haladó pertárgyértékű perben a perbeli egyezség megkötéséről,
  • 15 millió forintot meg nem haladó összegű követelés tárgyában a peren kívüli egyezség megkötéséről,
  • 15 millió forintot meg nem haladó összegű követelésről történő lemondásról,
  • 15 millió forintot meg nem haladó értékű forrás kötelezettségvállalással történő felhasználásáról.

Szintén a főpolgármester jogosult dönteni a vezető tisztségviselőnek vagy cégvezetőnek nem minősülő vezérigazgatók, mellette pedig a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV leányvállalatainak vezetői személyi ügyeiben, melybe a kinevezés, a visszahívás és a díjazás, premizálás is beletartozik. Ugyancsak az ő kompetenciája az igazgatósági tagok, az ügyvezetők, a cégvezetők, a vezérigazgatók, vezető állású munkavállalók feletti egyéb munkáltatói vagy megbízói jogok gyakorlása. Szintén Budapest első embere dönthet tőzsdén jegyzett értékpapírok értékesítéséről (az eladási minimálár kivételével).

Közbeszerzési eljárásoknál is kapott jogköröket a főpolgármester, így ő dönthet keretmegállapodás alapján közvetlen megrendelés kezdeményezéséről, írásbeli konzultáció vagy a verseny újranyitása esetén az ajánlattételi felhívásról, annak lezárásáról, valamint a dinamikus beszerzési rendszer felállítását követő egyes ajánlattételi felhívásokról és az ehhez kapcsolódó szerződéskötésről. Egy személyben mondhatja ki a közbeszerzési eljárás határidejének meghosszabbítását, részvételi szakasz esetében az ajánlattételi felhívás megküldésének elhalasztását és az ajánlati kötöttség idejének kiterjesztését is.

A közbeszerzések lebonyolítása során is vannak többletjogosítványai a főpolgármesternek
A közbeszerzések lebonyolítása során is vannak többletjogosítványai a főpolgármesternek
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Városüzemeltetés keretén belül a főpolgármester joga vis maior esemény bejelentésével, a támogatás igénylésével és az azzal való elszámolással összefüggő döntések meghozatala, a szmogriadó és azzal kapcsolatos rendelkezések kihirdetése, és az állami hulladékgazdálkodással kapcsolatos együttműködési döntések meghozatala.

Szintén a főpolgármester jogosítványa a Fővárosi Városrehabilitációs Keret terhére meghirdetett, támogatottanként legfeljebb 15 millió forintra vonatkozó pályázatok elbírálása. Szintén ő dönthet egyedi igénylés alapján kulturális vagy sportcélú támogatás odaítéléséről. Támogatásokkal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy (a máshova át nem ruházott hatásköröket kivéve) ő határozhatja meg a feltételrendszert, írhatja ki a pályázatot, és az eredményről is dönthet, ha a támogatások összértéke legfeljebb 15 millió forint.

Bizonyos esetekben a Fővárosi Városrehabilitációs Keret terhére biztosított támogatásokról is Budapest első embere dönthet
Bizonyos esetekben a Fővárosi Városrehabilitációs Keret terhére biztosított támogatásokról is Budapest első embere dönthet
Fotó: Wikipedia

Budapest vezetője a főváros, intézményei, és gazdasági társaságai költségvetésébe is beleszólhat, oly módon, hogy az energiabeszerzések maximális összegét meghatározhatja, illetve a közösségi költségvetés ötletrendszerét is ő jogosult eldönteni.

Tizenheten egy ellen?

A fenti példák azonban még annyira sincsenek kőbe vésve, mint a tizenkét év alatt tizenháromszor módosított „gránitszilárdságú” Alaptörvény.

Ugyanis az SZMSZ-t, mely ezeket felsorolja, a Fővárosi Közgyűlés minősített többséggel (legalább az összes közgyűlési képviselő fele plusz egy, azaz 17 szavazattal) jogosult megváltoztatni.

Veszélyhelyzetben további jogosultságok is megilletik a városvezetőket, így a főpolgármestert is. A főjegyző arról tájékoztatott, ilyen különleges jogrend esetén, valamint halaszthatatlan esetben döntést hozhat a közgyűlés vagy bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben, de erről utólag tájékoztatnia kell a Fővárosi Közgyűlést.

Látható tehát, „pestiesen” szólva sem babra megy a játék. Nem csoda tehát, hogy mindkét aspiráns megmozgat minden követ saját legitimációja megerősítése céljából.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!