2011. július 7-én - tehát majdnem pontosan két éve - utalta át az állam a Surgutneftegaz orosz vállalatnak a Mol-plakett 1,8 milliárd eurós ellenértékét, vagyis részvényenként 84,763 eurót, ami akkori árfolyamon 498,2 milliárd forintot jelentett - részvényenként 22 463 forintot. Ezzel a magyar állam 21,2 százalékos tulajdonrészre tett szert az energiaipari cégben a megvásárolt 22 179 488 darab részvénnyel. Ugyan még ebben az évben a magánnyugdíjpénztári vagyon beolvasztásával 2,4 százalékos tulajdonrészhez is hozzájutott - amit az Államadósság Kezelő Központ "kezel" -, sőt titokzatos módon év végén még 0,8 százalékra, mi most kizárólag az oroszoktól visszavett pakettre fókuszálunk. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az eredményül kapott veszteség nem realizált, hiszen nem értékesítették a részvényeket, így ez csak egy aktuális állapotot tükröz. Ráadásul a Mol-részvények értékváltozása mellett azok stratégiai szerepe pénzben nehezen lenne mérhető.
A Mol árfolyamának hétfői záróértéke 16 600 forint volt, ami 26,1 százalékos leértékelődést jelent a két évvel ezelőtti árfolyamhoz képest. A részvényenkénti -5863 forintos eltérés a teljes pakettre vetítve 130 milliárdos árfolyamveszteséget jelentene, ha az állam eladta volna a papírokat. Így tehát az akkor 498,2 milliárdért megvásárolt csomagot hétfőn 368,2 milliárd forintért lehetett volna értékesíteni a piaci ár alapján számolva.
Ezzel szemben az állam tulajdonosként eddig 2011 óta 20,4 milliárd forintos osztalékot kapott a Mol-tól, hiszen a 2011-es és a 2012-es üzleti év után is részvényekénti 460 forintot fizettek ki a tulajdonosoknak.
Gyakorlatilag tehát ebben a pillanatban a Mol-papírok megvásárlása - kizárólag pénzügyi szempontból - még az osztalékot is figyelembe véve 110 milliárdos veszteséggel járt.
Több, mint két évvel ezelőtt...
Orbán Viktor miniszterelnök 2011. május 24-én jelentette be, hogy hazánk a Surgut-csomag visszavásárlásával "visszaszerezte a függetlenségét". A részvénycsomag ellenértékének kifizetésére, az ügylet teljes lezárására augusztusig lett volna határidő, ám a változást a szavazati jogokban már ekkor bejelentették, az árat pedig július 7-én át is utalták az orosz cég számára.
A Surgutneftegaz 2009 márciusában vette meg az OMW-től a szóban forgó részvénycsomagot 1,4 milliárd euróért, amit bő két évvel később a magyar állam 1,8 milliárdért (akkori árfolyamon közel 500 milliárd forintért) vett meg. Ez részvényenként 84,763 eurót (22 462 forintot) jelentett, ami az akkori piaci árhoz képest jelentős eltérést nem mutatott, hiszen a bejelentés előtt 23 310 forintos áron függesztették fel a kereskedést a részvényekkel, az előző napi záróár pedig 22 400 forint volt.
Székely Sarolta
mfor.hu
