2015-ben az alap közfoglalkoztatási bruttó bér 1855 forinttal emelkedik 79 155-re, míg a szakképzett munkakörök esetében 2380 forintos plusz után 101 480-ért dolgozhatnak az érintettek. Nettóban ez a változás még kevesebbet jelent: az alapbér 2,4 százalékos plusszal 50 632 forintról 51 847-re emelkedik, míg a szakképesítést igénylő foglalkoztatás esetében a tavalyi 65 000 forint helyett 66 469-et vihetnek haza az érintettek.
A növekedés mértéke és összege is némileg elmarad a minimálbér esetében elrendelt változástól, ami azt eredményezte, hogy idén már 16 928 forinttal fognak tudni többől gazdálkodni a kötelezően adandó legkisebb bérért dolgozók, mint azok, akik a másodlagos munkaerőpiacon helyezkednek el. 2011-ben ez a differencia még "csak" 13 575 forint volt. Noha, több érdekképviselet szeretné elérni, hogy a közfoglalkoztatási bér a minimálbér szintjére emelkedjen, a kormány intézkedései ezzel gyökeresen ellentétesek.
Az elmúlt években jellemző különbségeket tekintve a "szakadék" egyre inkább nő a két fizetés között, minthogy közelítsen egymáshoz akár minimálisan is. Bár Orbánék szándékait tekintve ezen túlságosan meglepődni nem érdemes. Meggyőződésük ugyanis, hogy a minimálbérnél alacsonyabb, ám de a különféle segélyeknél magasabb közfoglalkoztatotti bér ösztönzőleg hat az emberekre, és elősegítheti az elsődleges munkaerőpiacra történő visszaterelést.
A különbségeket - vagy fogalmazhatunk úgyis, hogy a közmunkások elsődleges piacon dolgozókhoz képest tapasztalt leszakadását - jól jelzi, hogy míg 2011 óta a minimálbér közel 8200 forinttal emelkedett, a közfoglalkoztatotti alapbér 4800-zal. Emellett a garantált bérminimum 9361, a szakképzett közmunkásbér pedig 5869 forintos növekedést mutatott.
Székely Sarolta
mfor.hu
