Röttgen bejelentette azt is, hogy az energetikai cégeknek extraprofitjuk egy részéről le kell mondaniuk a megújuló energiák használatának elősegítése érdekében. A kormány évi három milliárd euró különadó-bevételre számít tőlük erre a célra.
Angela Merkel kancellár és a kormányzó jobbközép koalíció legfontosabb miniszterei több hónapi társadalmi vita után állapodtak meg az atomerőművek üzemidejéről. Egy meg nem nevezett forrás nem sokkal korábban úgy nyilatkozott, hogy a kormány az energetikai cégek különadójával - a korábban közöltekkel összhangban - évi 2,3 milliárd euró extra költségvetési bevételt akar elérni a jövő évtől, de még ezen felül is fizetniük kell a megújuló energiák használatának támogatására.
A megállapodás részleteit a kancellár hétfőn jelenti be.
A környezetvédő szervezetek - különösen a Greenpeace - azonnal bírálták a megállapodást. A német társadalom többsége ellene van a nukleáris energiának. Rögtön bírálta a döntést Ausztria is. Niki Berlakovich környezetvédelmi miniszter közleményében kijelentette, hogy az kiábrándító, "csapás a megújuló energiák támogatásának politikájára nézve".
A Handelsblatt című lap pénteken azt írta: az államfő nem fog beleegyezni abba, hogy az ország atomerőműveinek működési idejét jelentősen meghosszabbítsák, s döntését a kancellár kénytelen lesz elfogadni. Christian Wulff tanácsadóinak véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tartományok jóváhagyása nélkül a 17 nukleáris erőmű üzemideje legföljebb kilenc évvel hosszabbítható meg azon felül, amennyit a Schröder-kormány és az energetikai konszernek között 2001-ben létrejött egyezség előirányoz. Az elnöki hivatal egyelőre zárolta a szakértők értékelését, amelynek lényege: kilenc évet meghaladó üzemidő-hosszabbítás esetén nagy a veszélye annak, hogy a parlament felsőháza, a Bundesrat is szót kér az ügyben. Ott pedig a Merkel-kormánynak május óta nincs többsége, vagyis nem tudna keresztülvinni egy ilyen hosszabbítást.
MTI
