Újabb pofon érte a Dunaferr-cégek egyes jelenlegi és már nyugdíjas dolgozóit, mikor a Kúria felülvizsgálati eljárásban döntött: jogosan mondta fel a kollektív szerződésüket 2020 augusztusában az akkori cégvezető – írja a hvg.hu.
A cikk szerint a Dunaferr DV Vasas Szakszervezet ugyanis többéves küzdelem után elveszítette az 1993-ban kötött kollektív szerződés 2020. augusztus 14-i egyoldalú, hat hónap múlva hatályba lépett felmondása miatt indított pert. Az elmúlt majdnem fél évtizedben többször fordult az ügy állása hol a dolgozók javára, hol a kárukra. Kétszer született elsőfokú ítélet a Székesfehérvári Törvényszéken, kétszer pedig jogerős a Győri Ítélőtáblán: az előbbi mindig a Dunaferrnek, az utóbbi viszont a dolgozóknak adott igazat. A portál kiemelte, a Kúria is másodszor döntött az ügyben: először 2023-ban, amikor megismételtette az egész eljárást, most pedig, amikor – az első foknak igazat adva – lezárta azt.
Fotó: MTI
Nem legitim cégvezető?
Mint írták, a szakszervezet mindvégig azzal érvelt, hogy a felmondásról egy személyben döntő Evgeny Tankhilevich nem volt legitim cégvezető. A Dunaferr a 2022 végi összeomlásáig orosz-ukrán tulajdonlású vállalat volt, ám a részvényesi, s ebből következően az irányítási-cégvezetési viszonyai nem voltak átláthatóak: sem működőképes igazgatósága, sem elfogadott beszámolója, mérlege nem volt – emlékeztetett a hvg.hu
A pereskedő dolgozók arra hivatkoztak, hogy a kollektív szerződést megszüntető cégvezető mandátuma 2020. június 30-án lejárt, mert ugyan azt a Covid miatt kihirdetett vészhelyzetben szeptember 30-ig meghosszabbította a csökevényes igazgatóság, a vészhelyzetnek még a felmondás előtt vége lett. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a dolgozói képviseletek még a felmondás után is tárgyaltak az utóbb illegitimnek tartott cégvezetővel.
Óriási összeg
Az, hogy mekkora volt a per tétje, jól mutatja az, hogy a dolgozóknak az elhúzódott pereskedés után nagyjából 15 milliárd forint járt volna, ebből körülbelül 12 milliárd az aktív munkavállalóké lett volna, akiknek a kollektív szerződés többféle pluszjuttatást garantált. A cikk szerint ilyen volt a fejenként majdnem 120 ezer forintos karácsonyi pulykapénz, plusz egyhavi nyári „nyaralási” pénz és szintén az alapbértől függő, havi rendszerességű, munkáltatói nyugdíjpénztári befizetés, továbbá a Munka Törvénykönyvében szereplőnél magasabb túlóra, ügyeleti és egyéb díjak.
A kisebbik, nagyjából 3 milliárd forintos összeg pedig cégtől nyugdíjba menő, ott legalább 25 évet dolgozók havi járadéka lett volna – már ha nyernek.
