Az ár 84 százaléka csak adó
A jövedéki adó törvény értelmében tételes adóként jelenleg ezer szálanként 12 500 forintos jövedéki adót kell fizetni. Emellett a jövedéki adó másik részeként a terméken van még egy értékadó is, ami viszont már függ a termék árától, és ennek mértéke a kiskereskedelmi ár 31 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy 19 szálas dobozon 238 forint a tételes adó és ha az a a termék 760 forintba kerül - ami nagyjából az egyik legalacsonyabb ár a piacon található termékek esetében -, akkor 236 forint értékadót is fizetnek a dohányosok a vásárláskor. Persze, a 27 százalékos áfa is megvan ebben az esetben, ami kerekítés után 162 forintot tesz ki ebben az esetben. Vagyis a 760 forintból összesen 636 forintot csak a különféle adók jelentenek, és végül marad 124 forint, amin a nagy- és a kiskereskedő osztozik. Vagyis egy 760 forintos cigarettán 84 százalék az adóterhelés.
Eddig a kiskereskedelmi árrés 4 százalék volt, mely a hasznot jelentette az árus számára, vagyis dobozonként 30,4 forintot keresett egy 760 forintos terméken. A kormány a dohánykereskedelmi piac átalakítása során ezt 10 százalékra emelte, bár Lázár János korábbi véleménye szerint a kormányfő a 12 százalékot szorgalmazta volna, ezt azonban végül hivatalosan nem javasolták az országgyűlésnek. Ez tehát változatlan cigarettaár mellett a dobozonkénti 30 forint helyett 76 forintos garantált nyereséget biztosít a kereskedőnek. A nagykereskedőnek pedig a korábbi 93,6 forint helyett 48 marad, ami természetesen nem tiszta profit, hiszen a termék-előállítás, forgalmazás során felmerülő költségeket is ebből kell fedezni.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb csütörtökön ismertetett inflációs jelentése szerint azonban, ha a nagykereskedő megtartja a jelenlegi bevételszintet, akkor a 10 százalékos kiskereskedelmi árrés a cigaretta árának 16 százalékos emelésével járhat.
(Forrás: MNB)
1000 forintos ár is jöhet a drágább terméknél
A 760 forintos termék esetében megmaradna a 93,6 forintos dobozonkénti bevétele a nagykereskedőnek, ami a kiskereskedő nyereségével 170 forintra emelkedne. Erre jönne rá az értékadó, a tételes jövedéki adó és az áfa, így végül 882 forintra drágulna a termék. Egy 810 forintos cigi esetében 940, 860 forintosnál pedig 997 forint, vagyis kerekítve 1000 forint lehet az új ár.
Mivel a fogyasztói kosárban igen nagy súllyal, kb. 4 százalékos aránnyal szerepel a cigaretta, az áremelkedés a fogyasztói árindexben is érzékelhető változást eredményezhet. A jegybank szakemberei szerint konkrétan 0,6 százalékponttal növelheti az inflációt. Vagyis, ha a májusi inflációt vesszük alapul, és úgy számoljuk, hogy az áremelkedés már megtörtént, akkor az 1,8 százalék helyett 2,4 százalékot közölt volna a statisztikai hivatal. Ez azonban csak abban az esetben, ha a nagykereskedő szeretné megtartani a jelenlegi nyereségszintet, és nem óhajtja "lenyelni" az áremelkedés egy részét.
Az alábbi ábrán egyébként jól látszik, hogy évről évre egyre többet költünk dohányárura. A 2000-es év 9,5 milliárdos tételéhez képest 2011-ben már 16 milliárdot közölt a statisztika. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a sorozatos jövedékiadó-emelések is nagy szerepet játszottak az egy főre jutó kiadás növekedésében.
A KSH adatai egyébként jól mutatják azt is, hogy a három, statisztikában szereplő dohányáru, a Multifilter, a Sophiane és a Symphonia ára hogyan alakult az elmúlt 17 évben. Míg a legolcsóbb Symphoniáért 109 forintot kellett kiadni 1996-ban, 2012-ben már 663 forintot, vagyis az évek során meghatszorozódott a termék ára. A drágább árfekvésű Multifilter esetében 146 forintról indult az ár 1996-ban, és 2012-re 712 forintra nőtt. Ebben az esetben "csak" 4,8-szorosára drágult a termék.
Mivel ezzel szemben az egy főre jutó kiadás még a duplájára sem emelkedett, azt lehet mondani, hogy a sorozatos áremelkedések fokozatosan szorítják vissza a fogyasztást. A termékárak emelkedése ugyanis jóval gyorsabb ütemű, mint ahogy a kiadás nő.
mfor.hu
