2p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Reális terv, hogy Magyarországon a jelenlegi 56 százalékos foglalkoztatási ráta 2004-re elérje a 60 százalékot, miközben a 6,7 százalékos munkanélküliség 6-6,5 százalékra mérséklődik.

Reális terv, hogy Magyarországon a jelenlegi 56 százalékos foglalkoztatási ráta 2004-re elérje a 60
százalékot, miközben a 6,7 százalékos munkanélküliség 6-6,5 százalékra mérséklődik - állapítják
meg a magyar, illetve az Európai Bizottság szakértői a közelmúltban véglegesített közös
jelentésükben. A foglalkoztatási ráta azt mutatja, hogy a munkaképes korú lakosság hány százaléka
foglalkoztatott. Ezt az adatot a KSH a munkanélküliségi rátához hasonlóan a nemzetközi
összehasonlításra alkalmas módszer szerint számítja. A foglalkoztatási ráta jelenleg az Európai Unió
országainak átlagában meghaladja a 60 százalékot, igaz ezt az eredményt teljes mértékben a
részmunkaidőben alkalmazottak számának növelésével érték el.

A jelentésből megállapítható, hogy nagy az eltérés az egyes korcsoportok foglalkoztatási szintjében.
Így például tavaly országos átlagban 55,7 százalékos a foglalkoztatási ráta, ugyanakkor a 15-19
éves korosztályban 10,4 százalék, a 60-64 évesek körében 7,6 százalék. Ugyanakkor a 30 és 50
év közötti korosztályokban mindenhol 70 százalék feletti a foglalkoztatási ráta. Az 55,7 százalék
országos átlag, a nők körében ugyanakkor 49 százalékos, a férfiak esetében pedig 62,6 százalékos
a foglalkoztatási ráta. A foglalkoztatottak számának idei 1,7 százalékos növekedése helyett
körülbelül a 2 százalékos mértéket lehet elérni 2004-re a jelentés szerint. A foglalkoztatottak
számának 1999-es 3,1 százalékos növekedését a következő évekre nem lehet előirányozni. A
foglalkoztatottak számának csökkenése 1997-ben állt meg, és 1998-ban már 1,4 százalékos
növekedésről számol be a statisztika. A foglalkoztatottak száma ugyanakkor több éven át
számottevően csökkent, a leginkább 1993-ban, amikor 6,3 százalékkal mérséklődött.

A munkanélküliek ellátására szolgáló úgynevezett passzív, illetve a foglalkoztatási lehetőségek
javítását előirányzó, úgynevezett aktív eszközökre 1994-ben együttesen mintegy 80 milliárd forintot
költöttek Magyarországon. Ez a ráfordítás 1999-re 110 milliárd forintra nőtt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!