A menedzsment-tanácsadó cég csütörtöki közleményében leszögezi: a sokat emlegetett külföldi munkavállalás lehetősége a magyar nagyvállalatok dolgozóinak többségét egyelőre nem érinti meg. A 2011-es 13 százalékról 2012-ben 12 százalékra csökkent a fluktuáció, ezen belül alig 6 százalékot tesz ki az önkéntes távozás. (A fluktuációs ráta az adott évben munkahelyét elhagyó munkavállalók százalékos arányát jelenti.)
Mint írták, 2013-ban sem várható nagy változás, a jelenlegi tendenciák szerint Magyarországon valamikor 2016 után várható az elvándorlás felpörgése.
Első körben a vállalati vezetők, vezető beosztású munkavállalók elvándorlására lehet majd számítani. A vezetők bére ugyan magyar viszonylatban magasnak számít, de még mindig csak 55-60 százalékát éri el a megfelelő nyugati béreknek. Képzettségük és nyelvi tudásuk miatt ugyanakkor más piacokon is megállják a helyüket.
Az elvándorlás felerősödésében a vállalatvezetési változások is segítenek: multinacionális vállalatok központosítják a döntéshozó funkciókat, így a kisebb országokban kevesebb vezetői munkahely maradhat - közölte a Hay Group.
A felmérés szerint Európában a növekedés beindulásával nő meg majd jelentősen az elvándorlás a következő három évben, ahogy a gazdasági és a munkaerőpiaci feltételek javulnak. Mindez jelentős költségként jelentkezhet a cégeknél, mivel évekig képzett tehetségeket és kulcsmunkavállalókat veszíthetnek el.
A tanulmány szerint a fluktuáció 2016-ban 18,7 százalékon fog tetőzni Európában, ahol 39 millió munkavállaló hagyhatja el jelenlegi alkalmazóját. Ez jelentős, 9,4 százalékos növekedést jelent a 2012-es adathoz képest.
A fluktuáció első körben az információs és telekommunikációs (ICT) vállalatokra, valamint a szakértői szolgáltatásokat nyújtó és az egészségügyi illetve gyógyszeripari vállalatokra lesz jellemző. A kiskereskedelmi ágazat az előrejelzések szerint 2016-tól fog a jelenséggel szembesülni, amikortól az egyéni fogyasztás is fellendül.
Nem elégedettek az európaiak
A tanulmány a fenti adatok mellett öt kulcstényezőt is beazonosított, amelyek befolyásolják a munkaerő megtartását. A munkavállalók nagyobb valószínűséggel maradnak:
- ha bíznak a vállalatukban,
- ha van fejlődési lehetőségük,
- ha méltányos a javadalmazási struktúra,
- hatékonyak a munkafolyamatok,
- és olyan környezetben dolgozhatnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.
Mindezzel kapcsolatban érdekes megfigyelni, hogy amint az alábbi ábra mutatja, Európában nagyon alacsony a munkavállalók elégedettsége és a számukra biztosított lehetőségek értékelése. Az is figyelemre méltó adat a felmérés szerint, hogy globálisan a munkavállalók 53 százaléka elégedetlen a javadalmazásával, 47 százaléka érzi úgy, hogy jelenlegi vállalatánál nem tudja beteljesíteni karriercéljait, és 31 százalékuk nem bízik meg saját felsővezetőiben.
A Felszállásra készülődve című tanulmány világszerte 19 ország 700 millió munkavállalójának adataira támaszkodik, és egy olyan makroökonómiai modellen alapul, amely a munkavállalói fluktuáció fő tényezőit elemzi. Az elmúlt évek adataiból és az előrejelzésekből jól látszik, hogy ahol gyorsabb gazdasági növekedés várható, ott a fluktuáció is nagyobb lesz. A alacsonynak tűnő európai adat a világ többi részéhez képest alacsonyabb gazdasági növekedéssel függ össze.
MTI/mfor.hu
