A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány döntése alapján a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírják a pályázatokat 2017. június 30-ig. A döntés célja, hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek - hangsúlyozta.
Míg a 2007-2013-as fejlesztési ciklus teljes keretösszegének mindössze 16 százalékát pályázhatták meg a vállalkozások, most az ország rendelkezésére álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékára nyújthatnak be a gazdasági szereplők tervezett fejlesztéseket - ismertette.
A maradék 40 százalékot ugyan az állam használja fel, de az is a gazdaságfejlesztést szolgálja - tette hozzá. Példaként említette, hogy 2020-ig az összes megyei jogú várost bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba, ami lehetővé teszi, hogy az infrastruktúra hiánya ne legyen a fejlesztés akadálya.
A kormány elsődleges célja nem a források "elégetése", hanem a vállalkozások számára elérhetővé tétele. A gyors kiírások nem jelentenek egyet azzal, hogy olyan projektek kaphatnának támogatást, amelyek nem felelnek meg a munkahely-teremtési vagy exportorientált elvárásoknak - fogalmazott Csepreghy Nándor.
A gyorsított pályáztatás oka, hogy a kormány el akarja kerülni az előző ciklus zárásának kedvezőtlen tapasztalatait, amikor a pénzügyi zárás utolsó évét is projekt-végrehajtási feladatokkal kell tölteni, a kifizetések zárása helyett - jelezte.
A magyar vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy a térség többi országának vállalkozásaihoz képest sokkal gyorsabban juthassanak hozzá az uniós forrásokhoz - hangsúlyozta. Az európai uniós források a magyar vállalkozóké. Ezekkel a forrásokkal a kormánynak csak két dolga van, minél hatékonyabban és minél gyorsabban eljuttatni a vállalkozásokhoz - emelte ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár.
MTI
