A múlt héten megjelent cikkünkben azt elemeztük, hogy a meglévő 170 ezer fős potenciális munkaerő-tartalék figyelembevételével hogyan is teljesülhet az 5 millió foglalkoztatottra vonatkozó cél. Megállapításunk szerint vajmi kevés esély van arra, hogy ilyen sok adófizető állampolgár legyen Magyarországon.
Az Orbán-kormány másik munkaerőpiaci célja a 3 százalékos vagy annál kisebb munkanélküliségi ráta. Az idei első negyedév végén a 347,6 ezer munkanélküli 7,78 százalékos munkanélküliség rátát jelent a KSH-adatai szerint, míg a munkerő-tartalék összesen 169,9 ezer fő volt.
Noha nagyon egyszerűen letudhatnánk a számítást azzal, hogy a munkanélküliekből kivonjuk a tartalékot jelentő létszámot, ám az félrevezető eredményt szülhetne. A tartalékot jelentő személyek ugyanis az inaktívak közé vannak sorolva, míg a munkanélküliség rátát a munkanélküli/gazdaságilag aktív népesség hányadosa jelenti. Vagyis a tartalék az aktívak számát is növelné, a gazdaságilag aktívakat viszont a foglalkoztatottak és a munkanélküliek jelentik.
Éppen ezért a munkanélküliség csökkenésének szükséges mértékének meghatározásához egy egyismeretlenes egyenletet alkottunk, melyben azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a potenciális munkaerő-tartalékot jelentő személyek az inaktívak közül rögtön a foglalkoztatottak táborát erősítenék. Ezzel növelnék a munkanélküliségi ráta nevezőjét képező aktív létszámot, ami még változatlan számláló mellett is csökkenő rátát eredményezne elméletben. Emiatt is éltünk azzal a feltételezésünkkel, hogy a tartalékot a foglalkoztatottak közé soroljuk át.
A munkanélküliek számának csökkentésére irányuló képletünk tehát a következőképpen néz ki:
És így a megfelelő számok behelyettesítése után (egyenlet bal oldala az arányszám, míg a jobb oldalán a létszámok millió főben kerültek feltüntetésre):
Az egyenlet rendezése után pedig kiderül, hogy a 3 százalékos munkanélküliségi ráta eléréséhez a potenciális munkaerő-tartalék figyelembevételével 214 948 fős létszámcsökkenésre lenne szükség a munkanélküliek körében.
Mit jelent ez a szám? Azt, hogy
a potenciális munkavállalók foglalkoztatása mellett még nagyon nagy mértékben (közel 60 százalékkal) kellene a munkanélküliségnek is csökkennie ahhoz, hogy elérhető legyen a 3 százalékos munkanélküliségi ráta.
Ami így 133 ezer olyan személyt eredményezne Magyarországon, aki bármiféle munka nélkül van, pedig dolgozna. Igaz ugyanakkor az is, hogy a tavalyi 64 ezer fős csökkenési ütemet fenntartva idén és a következő években, akkor kicsit több mint 3 év alatt könnyen elérhető lehet ez a cél. Vagyis a tervezett határidőre a kormány kipipálhatná ezt a célt.
Székely Sarolta
mfor.hu
