Múlt héten kiderült az, amire már sokan nagyon kíváncsiak voltak, Mészáros Lőrinc sajtója elárulta az Átlátszónak, hogy hányak is utaztak tavaly a felcsúti kisvasúton. A hivatalos összesítés szerint 2016. május 30. é 2016. december 31. között 23 779 darab menetjegyet váltottak. Vagyis napi átlagban 110 jegyet adtak el a mindössze 5,6 kilométeres szakaszra.
Valljuk be, csupán ennyi adatból meglehetősen szubjektív véleményt lehet alkotni arról, hogy ez most sok vagy kevés. Éppen ezért kikértük az állami erdei kisvasútak adatát, hogy legyen némi viszonyítási alapunk. Csak az eladott jegyek számát tekintve a Vál-völgyi kisvasút a középmezőnyben szerepel - derül ki a Lillafüredi Állami Erdei Vasút (Lillafürdei ÁEV) mfor-nak küldött adataiból. A felcsútinál jóval kevesebben utaztak tavaly például a debreceni Zsuzsi vasúton, 21 536-an, ami ráadásul egész éves adat, sőt a Lenti-Csömödéri vasút 32 kilométerén is 21 207-en váltottak jegyet tavaly.
Ellenben a jóval ismertebb és turisztikai szempontból népszerűbb Szilvásváradi kisvasút 4 kilométerén 270 251-en utaztak, a Lillafürdei 31 kilométerén pedig 229 191-en. A Lillafüredi ÁEV kérésünk havi bontásban is elküldte az adatokat, mely alapján jól kirajzolódik, hogy a Felcsútnak kieső január-május időszak az év leggyengébb szakasza - nem meglepő módon. Ekkor a teljes éves forgalomnak mindössze a 8,7 százaléka bonyolódik, vagyis becslésünk alapján ha a 2016 egészében üzemelt volna a felcsúti kisvasút, 26 055 lett volna az utasszáma. Ezzel pedig az Erdei Múzeumvasutat is maguk mögé utasíthatták volna.
Noha az utasszámok alapján nem is olyan rossz a Vál-völgyi vasút népszerűsége, az adatok mégsem teljesen összehasonlíthatók, hiszen 4 kilométeres és 32 kilométeres erdei vasútak is egyaránt akadnak a listánkban. Ennek kiküszöbölése érdekében kilométerre vetítve is kiszámoltuk az utaslétszámokat, így pedig még jobb is a helyzet, hiszen a kilométerenként 4246 utast vonzott a vasút, ami az ötödik legmagasabb szám a 17 erdei vasutat összegző listánkon.
Az élen így is a Szilvásváradi ÁEV áll, több mint 67 ezer utassal kilométerenként, mögötte pedig 10 690-nel a Királyréti ÁEV. A lista legvégén a 32 kilométeres szakaszú Lenti-Csömödér vasút szerepel, hiszen kilométerenként mindössze 662 utast kaptunk eredményül.
Az utóbbi "gyenge" eredménye némiképp érhető is, hiszen itt egy szakaszjegy ára 1300 forint, a vonaljegyé pedig 2000, ami az egyik legdrágább. Ezt csak a Gemenci Állami Erdei Vasút übereli, ahol 1350 forintért utazhatunk egy szakaszon, míg a vonaljegy 2250 forintba kerül. Igaz ugyanakkor az is, hogy mindkét vasút a leghosszabb útvonallal rendelkezik, a Lenti-Csömödér 32, a Gemenci 30 kilométeres. Hosszt illetően közéjük furakodik a Lillafürdei vasút, ahol a 31 kilométeres táv ellenére is jóval olcsóbban utazgathatunk, mindössze 800 forintért.
A felcsúti vasút ebből a szempontból is leginkább a középmezőnybe sorolható, hiszen 500 forintért kínálják a menetjegyet, 1000 forintért pedig a vonaljegyet. Díjszabás szempontjából a legolcsóbb a Királyréti vasút, ahol a szakaszjegy 350, a vonaljegy pedig 600 forint.
Székely Sarolta
mfor.hu
