A napokban a napilap által szervezett egészségügyi konferencián megtartott előadásában az elnök emlékeztetett rá, hogy a kormány 2001-ben három évre szóló megállapodást kötött a gyártókkal, amelyben a felek garantálták, hogy az áremelések nem haladják meg az éves infláció hetven százalékát. A szerződést 2003-ban az új kabinet felülírta, ennek következtében szinte valamennyi árgarancia megszűnt, így az áremeléseket az addig alacsony árú készítményekre is ugyanúgy alkalmazták, mint a drága, alacsony forgalmú orvosságoknál.
A gyártói befizetések alakulásáról szólva az elnök rámutatott: 2004-ben 9 milliárd, 2005-ben húszmilliárd, tavaly pedig 22,5 milliárd forintot tett ki a cégek ebbéli kötelezettsége. A gyógyszer-gazdaságossági törvényben foglaltak miatt a gyártókat számos új, váratlan és indokolatlan teher sújtja. Ilyen például a 12 százalékos adó, illetve az orvoslátogatók után fizetendő ötmillió forintos úgynevezett regisztrációs díj.
A Magyosz elnöke a konferenciát követően azt mondta: az egészségügyi tárca lépései a versenyképesség pilléreit is megingatták. A cégeknek egyre több foglalkoztatási problémával kell szembenézniük, és tudomásul kell venniük, hogy a tervezett beruházásokat sem valósíthatják meg. Ezek következtében viszont muszáj az export visszaesésével is számolni. Hosszú távon prognosztizálható, hogy a hazai kis- és középvállalatok tönkremennek, készletezési gondok, gyártási problémák jelentkeznek és elmaradhat az új hazai termékek bevezetése is.
A Magyosz elnöke hozzátette: a gyógyuláshoz való jog vélelmezett sérülése miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért, a vényíró szoftverekkel kapcsolatos vitás kérdések tisztázását pedig a Gazdasági Versenyhivataltól várják, számol be a Napi Gazdaság.
