A magyar gazdaság növekedését az első félévben a termelő ágazatok teljesítménye határozta meg, az export a közepesen élénk nemzetközi kereskedelem mellett dinamikus bővült. Az év egészében 3,7 százalékos GDP bővülésre számíthatunk - derül ki az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet értékeléséből.
A gazdaság fejlődését továbbra is egyensúlyi problémák nehezítik, helyreállításuk hosszabb időt igényel. Az Eurostat által közölt államháztartási adatok és a PM módosított tervei szerint 2005-ben a deficit nőtt az előző évi értékhez képest. Nyugdíjkorrekciót figyelembe véve az ESA95 szerinti hiány a tavalyi 5,4 százalékról a GDP 6,1 százalékára nőtt. Ebben jelentős szerepet játszik az autópálya-építés finanszírozásának év eleji módosulása, illetve az elszámolhatóság Bizottsági korlátainak felismerése.
A 2005. évi költségvetés tervezése jelentős részben azon alapult, hogy az autópálya-építés PPP alapon megoldható, így e bevétel "elvesztése" komolyan érinti az idei hiányt. Míg az ECOSTAT korábban GDP-arányos 4 százalék körüli deficittel számolt (áfa-bevételek elmaradása, költségvetési szervek és fejezetek kiadásainak emelkedése miatt becsülték a tervezett 3,6 százaléknál magasabbra a mutatót), addig az autópálya-finanszírozás elszámolásának változása mintegy 1 százalékkal emeli az éves hiányt. A PM új 2005. évi célja reálisnak tűnik.
A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg jelentősen javult az év első felében. Az import növekedési üteme elmaradt a korábbi évek trendjétől, míg az export dinamikusan bővült. A behozatal alacsony szintje mögött állhatnak módszertani változások (uniós csatlakozás után módosult a számbavétel), de az import-igény valódi csökkenése is. Ez utóbbira utal, hogy az elmúlt évben nőtt a külföldi tulajdonú kkv-k száma az importigényes ágazatokban, így a beszállítói kör egyre nagyobb része került belföldre. A tényadatokból kiindulva az áruforgalmi hiány idén 3 milliárd euró alá süllyedhet.
A folyó fizetési mérleg egyenlegében várhatóan megjelenik az áruforgalom kedvező trendje, a jövedelmek kedvezőtlen egyenlege azonban ronthatja a teljes külső hiányt. Az infláció üteme a magas világpiaci olajárak mellett tovább csökkent az elmúlt hónapokban. Az uniós csatlakozás után megugró import és növekvő verseny lassította az áremelkedést. Az év egészében 3,7 százalékos áremelkedésre számítunk.
A forint árfolyama az államháztartási adatok módosítása után kissé gyengült. A jegybanki kamatcsökkentés mozgástere ugyan egyre kisebb, az év végéig azonban még elképzelhető egy minimális kamatcsökkentés.
