A miniszter további problémaként említette, hogy korábban a képző intézetek diktáltak, így a központi költségvetésből lehívható pénzekhez a maguk igényei szerint juthattak hozzá. Hozzátette: ezen a gyakorlaton már változtattak azzal, hogy igyekeznek olyan területekre irányítani a támogatást, ahol tényleges szakember-, és szakképzettség hiány mutatkozik.
[ajanlo=538][igazitas=right/]Csizmár Gábor szintén megoldandó problémaként említette, hogy a felnőttképzésben nem a leginkább arra rászorulók, azaz az aluliskolázottak vesznek ma részt, hanem az amúgy is magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Ennek megváltoztatására, illetve az élethossziglani tanulás eszméjének elterjesztésére a tárca a jövőben nagy gondot kíván fordítani - számol be az MTI.
Egy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, rugalmas szakképzési rendszer megalkotásának érdekében a kormány mihamarabb létrehozná a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között az első tizenhat térségi integrált szakképző központot (TISZK). A Munkaerőpiaci Alap (MPA) központi és decentralizált képzési alaprészéből további hat TISZK létrehozására biztosítanának forrást. Az így kialakuló összesen 22 intézménnyel befejeződne a TISZK-hálózat első szakaszának kialakítása - írta korábban az mfor.hu.
A TISZK-ekkel a jelenlegi csaknem ezer szakoktató intézmény helyett mindössze 50-60 térségi létesítmény szolgálja majd ezentúl a magyarországi szakképzést. Ezek az integrált szakképző központok általában 6-8 korábbi intézmény összevonásával jönnek létre, és a gyakorlatorientált oktatás bázisául szolgálnak majd. Így csökken a párhuzamos kapacitások kiépítése, de növekszik a vállalati képzőhelyeken a gyakorlati képzésben részesülő tanulók aránya.
