A cég keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára több okból is vonzó helyszín lehet Budapest, különösen az Agenda 2020 reformprogramban foglaltak tükrében, ám az infrastrukturális beruházások csak akkor lehetnek indokoltak, ha részei egy hosszú távú város- és nemzetgazdasági fejlesztési tervnek.
A KPMG tanulmánya rávilágít: az olimpia gazdasági és szociális hatása jelentős lehet. Fontos a lakosság támogatása, amelyet az ötkarikás játékok hosszú távú gazdasági, infrastrukturális és szociális örökségének érvényesítésére összpontosítva kell felhasználni. Ha ez így történik, akkor az esemény megrendezéséből származó előnyök nagyobbak lehetnek a teljes befektetésnél.
A tanulmányt Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője ismertette, s prezentációjában kiemelte, hogy Magyarország szerepe az újkori ötkarikás játékok alapításánál, sikeressége a nyári olimpiákon, illetve Budapest és az ország tapasztalata a nagy sportesemények megszervezésében egyedi megvilágításba helyezheti a pályázatot.
"A rendezési jog elnyerése esetén az olimpiai falut a város lakásszükségleteinek megfelelően kell fejleszteni, figyelembe kell venni a későbbi hasznosítást" - mondta Sartori, aki jelezte, a nemzetközi szintű és színvonalú sportlétesítmények fejlesztése már folyik Budapesten és Magyarországon, ugyanakkor komoly lehetőséget jelent a magyar pályázat szempontjából az átmeneti létesítmények használatának lehetősége.
Sartori hangsúlyozta, hogy a KPMG tanulmányának nem volt célja megállapítani a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó költségeket, de megbecsülte ezt az összeget.
"Számításunk szerint a budapesti nyári játékok közvetlen költségei 500 és 1000 milliárd forint közé várhatóak, ennek 50 százalékát a NOB és a nem NOB-partner magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, a maradék 50 százalékot kellene a magyar államnak előteremtenie, ez pedig hétéves felkészülési időszakot tekintve évente átlagosan a GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki" - jelentette ki Sartori.
A szakember kitért rá, hogy akár egy sikertelen pályázat is növelheti Magyarország nemzetközi elismertségét, a pályázat legfontosabb elemének pedig a már kész, tervben lévő, valamint átmeneti sportlétesítmények kérdését nevezte meg:
"Ebben a tekintetben lényeges, hogy kreatívan és innovatívan gondolkodjunk, nem szabad olyan helyszínben gondolkodni, amely a későbbiekben kihasználatlan és fenntarthatatlan marad." - tette hozzá.
A tanulmány idézte Jost Lammerst, a Budapest Airport vezérigazgatóját, aki kijelentette, biztos abban, hogy a Liszt Ferenc repülőtér "simán" meg tudna birkózni egy ilyen esemény lebonyolításának légiközlekedési részével. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója szerint "érzelmi alapon nagyon csábító" a budapesti olimpia gondolata, szerinte a légitársaság bizonyosan a rendezés egyik fő haszonélvezője lenne.
A sajtótájékoztatón részt vett Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke, valamint Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó is. Oszkó Péter szerint az olimpiarendezés projektje éppen beilleszthető a magyar gazdaság jelenlegi ciklusába, ami azért is szerencsés, mert a hozzá kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés később hasznosítható.
"A szociálpolitikai költekezésnek nincs értelme fejlesztéspolitikára költött összegek nélkül, ez fordítva is igaz" - jelentette ki Oszkó, aki hozzátette, a KPMG által becsült éves költség "első látásra vállalhatónak tűnik", ugyanakkor ehhez egyéb feltételeknek is meg kell valósulniuk. Ezek között említette azokat a beruházásokat, amelyek nem közvetlenül az olimpia megrendezéséhez kapcsolódnak és egyébként is megvalósulnának, illetve azt, hogy a magánszektor csak akkor vesz részt ebben a projektben, ha ez a későbbiekben is előnyt jelent a számára.
Futó Péter azt emelte ki, hogy Magyarországon egy olimpiai pályázattal erősödhet a bizalom a vállalatok, valamint a vállalatok és az állam között, ez pedig mindenkinek az érdeke.
"Budapesten 2007-ig évente tízezer új lakás épült, ennyit is adtak el, ma azonban ez a szám mindössze kétezer. Ha kitűzzük célként a 2024-es olimpia rendezését, akkor van esélyünk rá, hogy visszatérjünk a tízezres számhoz" - emelte ki az MGYOSZ elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila azt hangsúlyozta, hogy az olimpiai pályázat nem a szegénységgel szembeállítható, s nem azt növelő gondolat, mindemellett kormányciklusokon átívelő, összefogást igénylő projekt.
"Meggyőződésem, hogy a mélyszegénység ellen csak jó gazdaságpolitikával lehet küzdeni, az emberek ugyanis fizetést szeretnek kapni, nem segélyt" - mondta a BOM elnöke.
Borkai Zsolt pozitívumként említette, hogy az elmúlt hónapokban az emberek mindentől függetlenül képesek egymással beszélni az olimpiai pályázat gondolatáról, s azt hangsúlyozta, hogy a játékokat nem pusztán az eseményért, hanem Magyarország és Budapest hosszú távú fejlődéséért kell megpályázni.
A Magyar Olimpiai Bizottság február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.
A jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról 2017-ben, Limában dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
MTI
