Közzétette 2018-as beszámolóját és közhasznúsági jelentését A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány. A 2017-es számokon egy évvel ezelőtt még csak elképedtünk, a 2018-as év adataira viszont már nagyon nehéz szavakat találni. Felcsútról már eddig is a közpénz jellegét elveszítő TAO-támogatások gördülékeny becsatornázása jut egyből sokak eszébe, tavaly azonban megmutatták, hogy a fociban is lehet sikeresen fejlődni, a gazdálkodás terén nagyot lépni előre.
Míg 2017-ben az alapítványnak 6 milliárd forint árbevétele volt, 2018-ban ezt több mint a duplájára sikerült növelni. A beszámoló szerint
13,3 milliárd forint árbevételt könyvelhettek el. Csak összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy 2017-ben a teljes magyar NBI-ben jött össze 15 milliárdos árbevétel.
A fociban egészen meghökkentő növekedés nagyban köszönhető annak is, hogy a felcsúti focialapítvány mágnesként vonzza az adományozó gazdasági szervezeteket. Ilyen jogcímen ugyanis 6,3 milliárd forint folyt be a kasszába, ez a TAO-támogatásokhoz szükséges önrész fedezeteként szolgál elsősorban. Ez még az alapítvány történetében is rekordnak számít, hiszen eddig 2014-ben kapták a legtöbb adományt, 4 milliárd forintot. Most ennek a másfélszeresét könyvelhették el. A jelentés szerint az adományt az utolsó forintig felhasználták, 962 millió forintot személyi jellegű kiadásokra költötték, 1,8 milliárd dologi, 3,4 milliárd pedig felhalmozási kiadásokat fedezett. Ennél pontosabb képet nem nyújt a közzétett dokumentum. Sőt, minimális módosítással ugyanazt a tájékoztató szöveget írták a jelentésbe, mint egy évvel ezelőtt.
Egy fontos változás azonban feltűnik: 2017-ben a közlés szerint még 600 utánpótlás korú fiatal nevelésével foglalkozott az alapítvány, tavaly ez a szám 570-re csökkent.
A 6,3 milliárdos adomány mellett
- 139 millió érkezett a költségvetésből az akadémiai rendszer kialakítását szolgáló MLSZ támogatásként,
- 7,7 milliárdot TAO-támogatásként tüntettek fel,
- 130 millió normatíva támogatásként érkezett az államkasszából,
- 431 millió TAO kiegészítő támogatásként,
- 2,5 millió magánszemélyek adományaként,
- 455 ezer forintot pedig szja 1 százalékaként érkező támogatásként könyveltek el.
A 13,3 milliárd forint bevételből 2,2 milliárdot költöttek el anyagjellegű ráfordításként, 1,1 milliárdot személyi jellegűként, közel 1 milliárdot pedig értékcsökkenési leírásként és egyéb ráfordításként.
A végén 8,8 milliárd forintos adózott eredményről számolhatott be az alapítvány.
A ritka sikeres gazdálkodásnak köszönhetően tavaly év végén hatalmas vagyonon ülhetett az alapítvány. A saját tőkéjük ugyanis 18 milliárdról 27 milliárdra ugrott a mérleg szerint. Az eszköz oldalon 29 milliárdnyi értéket tartanak nyilván tárgyi eszközként, a pénzeszköze (bankszámlán, illetve készpénzben) összesen 1,8 milliárdja volt tavaly az előző évi 1,3 után.
3 Groupama Arénát és 1 Pancho Arénát is építhettek volna Felcsútra
Bár önmagában az ismeretlen jótékonykodó cégektől érkező 6,3 milliárdos adomány nagysága elképesztő, ez csak egy kisebb szelete a teljes tortának.
2011 és 2018 között a felcsúti alapítványhoz összesen 22,4 milliárd forint adomány érkezett. Ugyanezen időszak alatt 23 milliárdot tudtak összegyűjteni TAO-támogatásként, vagyis a cégek 8 év leforgása alatt 45,4 milliárdot dobtak össze a hazai utánpótlás bástyájaként tetszelgő focialapítványnak.
A nagyságrend érzékeltetése kedvéért, ebből a pénzből
- a Pancho Aréna mellett még 3 Groupama Arénát fel lehetne húzni Felcsúton,
- idén pont ennyi bevételt vár a kormány az egyszerűsített vállalkozási adóból (eva),
- mindössze 2 milliárddal kevesebb ez az összeg, mint amennyit gépjárműadóként vár a kormány bevételként,
- ennyi pénzből gazdálkodott 2017-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség,
- ilyen értékű fejlesztés indult Mészáros Lőrincék szállodaláncánál, a Hunguest Hotelsnél.