4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Idén átlagosan 22,5 millió forint volt az ügyvezetők teljes jövedelme a hazai - főként német tulajdonú - vállalatoknál, míg a vezető beosztású munkavállalók átlagbére csaknem tízmillió forintot tett ki - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint a Kienbaum tanácsadó cég idei közös felméréséből.

Több tízmilliós fizetések

Az ügyvezetők teljes jövedelme jellemzően 22,5 millió forint volt idén a magyarországi - főként német tulajdonú - vállalatoknál (a tavalyi 18,9 millióval szemben). Ez átlagos érték, a szórás viszont rendkívül nagy, 4,2 és 89 millió forint között mozog, állapította meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott bérezési tanulmánya.

A vezető beosztású munkavállalók átlagosan 9,7 millió forintban részesülnek, a magasan képzett szakemberek jövedelme pedig 4,4 millió. Átlagon felüli javadalmazást kapnak például a kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak, a kontrolling szakemberek, valamint a mérnökök és a technikusok. A fizikai munkások átlagosan 2,16 millió forintos éves keresetet visznek haza.

Több mint nyolc százalékkal nőttek az alapbérek


A megkérdezett mintegy tízezer munkavállaló adatain alapuló elemzés szerint a vizsgált vállalatok az idén átlagosan 8,2 százalékkal emelték az alapbéreket, ami megfelel a várható országos átlagnak, és valamivel magasabb a tavalyi felmérésben kimutatott 7,4 százalékos emelkedésnél.

Jövőre a vállalatok hat százalékos béremelést terveznek. A tényleges növekedés azonban a tervezettnél magasabbnak bizonyulhat, hiszen a munkavállalók részéről erősebb béremelési nyomás várható - egyrészt az előrejelzett 4-5 százalékos inflációs ráta, másrészt a reálbérekben már idén elszenvedett jelentős (becslések szerint öt százalékos mértékű) csökkenés miatt.

Termelékenységben jók vagyunk


Az elmúlt hat évben Magyarországon a munkaerőköltségek növekedése az egyik legmagasabb volt Európában (75 százalék, infláció nélkül 25 százalék), és hasonló ütemű bérfejlesztés figyelhető meg más közép- és kelet-európai országokban is, a felzárkózás miatt - közölte a sajtótájékoztatón Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője.

Hozzátette: a munkaerőköltségek alakulása természetesen befolyásolja azt, hogy a befektetők hazánkban maradnak-e, ám számos más tényező is jelentős szerepet játszik ebben. Ilyen például a termelékenység, amely átlagon felüli tempóban emelkedik Magyarországon, így munkaerő-költség alapú versenyhelyzetünk nem változott számottevően. A felmérés szerint a hazánkban jelen lévő cégek vezetői elégedettek a munkavállalók képzettségével és motiváltságával is.


Nem alacsony bérekkel kell versenyeznünk


Vahl Tamás, a kamara elnöke szerint Magyarország hosszú távon nem alacsony bérekkel, hanem innovatív és magas hozzáadott értékeket viselő termékekkel és szolgáltatásokkal tud helytállni a nemzetközi versenyben.

Hozzáfűzte, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság szintén fontos tényező, hiszen a vállalatok csak akkor fognak ide települni, ha látják, hogy a befektetés meg fog térülni, és a növekedés biztosított az elkövetkező évek során.

Bár a bérköltségek az elmúlt tíz évben átlagon felül növekedtek hazánkban, a fizetések még így is jóval kisebbek Németországhoz viszonyítva, és nagyjából a csehországi bérekhez állnak közel. Wölfer szerint ez is bizonyítja, hogy a bér nem minden, más költségtényezőket is vizsgálni kell, hiszen ellenkező esetben egy befektető sem menne Németországba.

Kevés a szakember  

A külföldi cégek számára továbbra is gondot jelent Magyarországon a rendelkezésre álló szakemberek - elsősorban a kutatási és fejlesztési vezetők, mérnökök és technikusok, valamint az alkalmazás-programozók - és a szakmunkások hiánya: kedvezőnek csupán a vállalatok 22 százaléka tekinti a munkaerő-kínálatot. Ezen javítani kell, az oktatást és a képzést a vállalati igényekhez kell igazítani, és a béreket is összhangba kell hozni a termelékenység növekedésével.

A felmérés eredményei rámutattak arra a problémára is, hogy a nők változatlanul csak kis arányban vannak jelen vezető beosztásban. Arányuk a múlt évhez viszonyítva alig változott, bármely beosztást is nézzük, így az ügyvezetők között még ma is csupán minden tizedik nő.

Ugyanakkor egyes munkakörökben rendkívül erős a jelenlétük: a személyügyi vezetők háromnegyede és a pénzügyi/kontrolling vezetők kétharmada hölgy. A női képesített szakemberek és a vezető beosztású munkavállalók azonban még mindig mintegy 15-20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik.

Kovács Zita


Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!