A Mol a honlapján szerdán tette közzé, hogy "megadta a hozzájárulását a gáz keretszerződés nyilvánossá tételéhez, amit július 26-án küldött hivatalos levelében tett meg. Mindemellett, összhangban a nemzetközi üzleti szokásokkal, a szerződött felek nem fedik fel azokat az üzleti titkokat, amik harmadik felet érintenek. Ezért az egyetlen megjegyzésünk az volt, hogy az import képlet ne kerüljön nyilvánosságra" - olvasható a közleményben.
A horvát hírügynökség, a Hina szerdán jelentette Zágrábból, hogy a horvát gazdasági minisztérium a Mol-ra hivatkozva utasította vissza a média érdeklődésére a megállapodás nyilvánosságra hozását.
A tőzsdén jegyzett Mol a Budapesti Értéktőzsde honlapján tette közzé a megállapodást és annak módosítását azok megkötésének időpontjában. A magyar olajtársaság 2008 októberében vált a részben állami tulajdonú horvát olajdcég, az INA legnagyobb részvényesévé.
A horvát kormány és a Mol 2009. január 29-én kötött gáz keretszerződésben megállapodott abban, hogy a Mol kisebbségi tulajdonában lévő INA leválasztja a gázkereskedelemmel és a földalatti tárolással kapcsolatos tevékenységeit és azokat értékesíti a kormány vagy a kormány által ellenőrzött társaság részére. Ebben a szerződésben a horvát kormány a gáztároló megvételére a 100 százalékban a horvát állami tulajdonban lévő Plinacro gázszállító vállalatot jelölte ki. A szerződés szerint a gáztároló társaság adásvételéről még akkor, 2009. január 29-én szerződést írtak alá, ami 514 millió horvát kuna vételárat tartalmazott. A gázkereskedelmi tevékenyég értékesítésére vonatkozó szerződést 2009. július 1-ig kellett volna megkötni. Ezt az időpontot a felek a 2009. december 16-án aláírt szerződésmódosításban 2010. december 1-re változtatták.
A 2009 januárjában megkötött szerződés rendelkezik arról, hogy a gázkereskedő társaság átveszi az INA-tól a horvát fogyasztók ellátási kötelezettségét, valamint a gáz importot is.
A megállapodás szerint a gázkereskedő cég hosszú távú gázellátási szerződést köt a Mol érdekeltségébe tartozó INA-val a Horvátország területén kitermelt földgázzal kapcsolatban az ilyen szerződések esetében szokásos feltételekkel, azaz akkor is fizetnie kell a vevőnek, ha nem veszi át a földgázt (take-or-pay megállapodás).
A felek abban is megállapodtak, hogy az INA által átadott földgáz értékesítési ára fokozatosan eléri az import-paritást 2010 és 2014 között, és ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék megállapodást kötnek az INA horvátországi szénhidrogén termelésével kapcsolatban.
A 2009. december 16-án módosított gáz keretszerződés az kereskedelmi üzletág megvásárlásának határidejét 2010. december 1-re módosította és rögzítette azt is, hogy addig a felek biztosítják a veszteségmentes működést.
Ebben a szerződésben rögzítették azt is, hogy a felek megállapodtak az INA szénhidrogén termelése után fizetendő bányajáradék mértékéről: a bányajáradék fokozatosan emelkedik 2015-ig (évi 0,5 százalékponttal), majd az azt követő 10 éven át 10 százalékos szinten marad.
A Mol 2009 decemberében a szerződésmódosítást azzal indokolta, hogy ezek a lépések lehetővé teszik a Mol számára, hogy anyavállalati hitelt nyújtson az INA-nak, így az INA az állam felé fennálló adótartozásának egy jelentős része 2009 év végére rendezheti. Az adótartozások fennmaradó részének rendezésére a kormánynak és a Mol-nak finanszírozási megoldást kell találnia 2010-ben.
MTI
