<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
2p


			
		

A csütörtöki másodfokú ítélettel végéhez közeledik a 11 éve húzódó Postabank-ügy, amely az utóbbi 5-6 év egyik legnagyobb bírósági perének számít. Az egykori elnök-vezérigazgató, Princz Gábor tevékenysége végtelen sok szálon átfogta a magyar gazdasági, politikai és kulturális életet. Ennek az évtizedes sztorinak főbb állomásait elevenítjük fel. Mfor.hu háttér.

Princz sejti, hová lett a pénz

Az ügyben indult egyik per 2001-ben kezdődött, az elsőfokú döntést azonban csak négy évvel később, 2005. május 31-én hozta meg a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma. Ennek értelmében a magyar állam és a Deloitte ötven-ötven százalékban felelősek a keletkezett kárért, de az értékről nem határoztak.

A tét egyébként nem volt kicsi. A perérték a kereset szerint 170 milliárd forint volt, ami két összegből tevődött össze: a 18 milliárdos 1998. áprilisi tőkeemelésből és a Princz menesztése utáni, 1998. végi 152 milliárdos egyszeri konszolidáció összegéből. A két szám két különböző jogi felfogást tükröz: a 18 milliárdos értékvesztés értékcsökkenési, a 152 milliárdos konszolidáció pedig egyszeri javítási költség típusú kárt feltételez.

További perek is voltak


Princz Gábort emellett egy másik vádpontban azzal is megvádolták, hogy a Budai Hengermalom Kft. egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt. - amelynek elnök-vezérigazgatója akkor az elsőrendű vádlott volt -, holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért.

A Fővárosi Bíróság azonban korábban ebben a vádpontban - bizonyítottság hiányában - felmentette a volt Postabank-elnököt. A bíró indoklásában kifejtette: ma már pontosan nem állapítható meg, mennyit ért az üzletrész 1997-ben.

Ellentámadásban az ex-bankvezér

Az elsőfokú felmentő ítéletet követően Princz Gábor megemlítette: van sejtése arról, hová tűnt a Postabank konszolidációjára fordított mintegy 170 milliárd forint jelentős része.

A volt bankelnök az MTV Napkelte című műsorában adott korábbi interjújában felidézte, hogy bár felállt egy, a bank konszolidációját vizsgáló parlamenti bizottság, az végül nem vizsgálódott arról, hová tűntek el a feltőkésítéshez használt milliárdok. Hozzátette: "szerény eszközeivel mindent megtesz azért", hogy kiderüljön, hová tűnt ez a pénz. Szerinte akik meg akarták szerezni a bankot, semmilyen eszköztől nem riadtak vissza, még a bank tönkretételétől sem.

Varga M. István

Menedzsment Fórum 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.