A behemót és a "partizánok", avagy merre tart a Microsoft-Linux csata

Merre tovább?

A következő piac, ahol összemérheti majd erejét a nyílt és zárt forráskód, a vállalati PC-ké lesz. A Linux számára ez a terület is nagy távlatokat nyújthat, elsősorban a Microsoft költséges és szigorú licencezési szabályai miatt. De míg a világ legnagyobb szoftvergyártójának pozíciói a szerverpiacon gyengültek, a globális PC-piacot továbbra is a kezében tartja, mégpedig – a Wired novemberei becslése szerint – 98 százalékos részesedéssel. Érdemes azonban számításba venni az utóbbi időben megjelenő felhasználóbarát, könnyen kezelhető Linux-változatokon, mint a Windows külsejű Gnome-on túl a Microsoft közelmúltbeli lépéseinek pszichológiai következményit is.

Az amerikai tudat – néhány válsághelyzet után – rendkívül érzékeny az összeesküvés-elméletekre. Az pedig, hogy a Microsoftnak külön megállapodása van a világ kormányaival, bárkiben orwelli megfigyelőrendszerek képét ébresztheti. A 2000-es antitrösztrendelet már így is tartalmazott egy zavarba ejtő pontot, amely szerint a cég a kormány hozzájárulása nélkül nem adhat ki közkézre információkat a Windowsról. „Vajon mit tartalmaz a szoftver, vagy mit juttathat be a felhasználó rendszerébe, amit az Egyesült Államok kormányügynökségei titokban akarnak tartani?” – teszi fel a kérdést a Wired.

A más operációs rendszereket támogató alkalmazások kérdése sem oldható meg hosszú távon egyszerű szófordulatokkal. A Microsoft a jövőbeli piacának 40 százalékától sétálna el, ha továbbra is ragaszkodna a saját operációs rendszere kizárólagosságához. Ha pedig nem lép, megelőzheti az ellenoldal. A Gnome-ot megalkotó mexikói Miguel de Icaza következő, Mono nevű projektje a nyíltforráskód-mozgalom legambiciózusabb vállalkozása: a cél nem kisebb, mint olyan program megalkotása, mely a Windows alkalmazásokat automatikusan linuxosra fordítaná.


Megjelent a Piac és Profit üzleti magazin 2003. februári számában