Nem igazán hoztak eredményt azok a kampányok, amelyek - a magyar gazdaság erősítése érdekében - a hazai termékek vásárlására ösztökélték a fogyasztókat - legalábbis erre utalnak a Kirakat.hu és az Ipsos hétfőn publikált felmérésének megállapításai.
A boltokban nem vagyunk hazafiak
Ezek szerint egy év alatt 14 százalékkal 46 százalékra csökkent azok aránya, akik ha tehetik, magyar terméket vásárolnak - azaz a vevőknek már csak kevesebb mint fele részesíti előnyben a hazai árukat. Ezzel párhuzamosan visszaesett az egészséges és környezetbarát termékeket pártoló vásárlók aránya is, és a környezettudatos csomagolás is kevesebbek számára döntő tényező, mint egy évvel korábban.
Eközben egyre több a tudatos vásárló - míg 2007-ben csak 47, addig idén már 61 százalék volt arányuk az összes válaszadó között.
Mindez az elemzés készítői szerint összességében azt jelzi, hogy az elvi, etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedés egyre kevésbé beágyazott a magyar társadalomban, azaz meggyőződésünk kevésbé irányít bennünket, mint korábban - így például a patrióta lelkület sem jelenik meg mindig a vevői döntésekben.
Az ár az úr
Arra már korábbi felmérések is rávilágítottak, hogy a termék eredete csak sokadlagos fontosságú vásárláskor. A Median tavalyi tanulmánya szerint a leglényegesebb szempont továbbra is az ár, de még a minőség és az egészségre gyakorolt hatás is többet nyom a latba, mint a magyar származás. Összességében a magyar fogyasztók nyolcvan százaléka az olcsóbb külföldi termékeket választja vagy nem is törődik az áru eredetével.
Ráadásul akikkel előfordul, hogy a vásárlás során odafigyelnek a származási helyre és a hazai terméket választják egy külföldivel szemben, azok sem a magyar gazdaság támogatása, hanem a jobb minőség reményében tesznek így, állapítja meg a Medián tanulmánya.
A magyar élelmiszer még előnyben
Az Ipsos tavalyi elemzése szerint a lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében favorizálja a magyar árut - ezen belül leginkább a hús- és hentesáruknál, a tejeknél és tejtermékeknél, valamint a zöldség- és gyümölcsféléknél előny a hazai eredet.
Általában azonban az áru származása az Ipsos szerint is csak sokadlagos szempont a vásárlási döntés meghozatalánál - az ár mellett a minőség, az akciók és a kedvelt íz is nagyobb jelentősséggel bír.
Bár a termék magyar eredete önmagában előny - ezen felmérés szerint a megkérdezettek 52 százaléka ha teheti, hazai árut emel le a polcról -, önmagában még nem záloga a sikernek.
A válaszadók szerint egyébként magyar terméknek elsősorban az számít, amit hazai alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve hogy egy régi, hagyományos áruról van-e szó.
W. B.
mfor.hu
