A céges képzéseké lehet a jövő

Az intézményi oktatás mellett a munkahelyi képzéseknek is komoly szerepet szán a kormány az életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában, írja a Világgazdaság.

[ajanlo=474][igazitas=left/]A dolgozók tanulmányi idejére úgynevezett helyettesítési rendszer kidolgozása, a tanulási célú internet-előfizetés kedvezményes elérése, az egyéni képzési számlarendszer kidolgozása, valamint jobb pénzügyi feltételeket biztosító felnőttképzési pályázatok - többek között ezeket ígéri az egész életen át tartó tanulás stratégiája.

A KSH adatai szerint tavaly a 15-74 évesek közül 352 ezren vettek részt iskolarendszeren kívüli oktatásban, a foglalkoztatottak számára pedig közel ötven százalékban a munkaadók szerveztek ilyen típusú képzéseket. A szakértők is egyetértenek abban, hogy a céges képzéseké a jövő, mivel az általános, illetve a szakképzések többsége ma már nem képes kiszolgálni a munkaadók igényeit.

Utópisztikus azt gondolniuk a cégeknek, hogy a munkaerőpiacon "kész" embereket találnak, akik gyakorlatban, tudásban, készségben is megfelelnek az adott pozícióra. Legtöbbször csak vállalati képzéssel adhatók át a munkakörhöz szükséges speciális ismeretek - emeli ki Horváth Éva. A Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője javaslata szerint szerkezetváltáskor és új munkahelyek teremtésekor is érdemesebb és költségkímélőbb is a régi dolgozók átképzése, hisz ők már ismerik a vállalat működését.

Szatmáriné Balogh Mária, a Convictus-Consult Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője szintén úgy véli, a munkaadók elemi érdeke, hogy felkészült, naprakész tudású dolgozóik legyenek, ám a képző intézmények felelősségét is hangsúlyozza. Szerinte az intézményeknek szorosabban kellene követniük a munkakörök változásait, sőt időre felül kellene bírálniuk a képzési követelményeket és módszereket, a munkaerőpiac által ténylegesen megkövetelt kompetenciák alapján.

Az unió országai számára 2006-ig kötelezően elkészítendő stratégia úgy fogalmaz: a tudásintenzív ágazatok térhódítása, az alternatív tanulási formák (például e-learning) terjedése Magyarországon is az életen át tartó tanulás lehetőségei közé tartozik. Veszélynek jelzi ugyanakkor a hazai munkaerő minőségének romlását, a hátrányos helyzetűek kirekesztődését, s a tanulók és az aktív népesség fogyását, olvasható a Világgazdaságban.