Nagy súllyal bírnak a családi vállalkozások
A kis- és középvállalkozói szektoron belül a családi vállalatok 46 százalékos részarányt képviselnek, és a magyar GDP 15 százalékát adják. Az itt foglalkoztatottak létszáma pedig eléri a 400 ezer főt - közölte egy minapi konferencián Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. "A családi tulajdonban lévő cégek, ha a mikrovállalkozásokat és a nagyvállalatokat is nézzük, a hazai GDP 40 százalékát adják. A mikrovállalkozásoknak megközelítőleg 95, a nagyvállalatoknak pedig 20 százaléka családi vállalat". Mindez már előrevetíti azt, hogy mekkora szerepe van a magyar gazdaság szempontjából ezeknek a vállalkozásoknak.
A felmérés során kiderült az is, hogy a KKV-szektorban működő családi vállalkozások 80 százalékánál ugyanaz a személy a cég vezetője és tulaja is egyben, ami önmagában még nem jelentene nagy problémát, az viszont már annál inkább, hogy ezeknek a személyeknek az átlagéletkora 54 év. "A cégek egyharmadát ráadásul 60 év feletti személy irányítja" - tette hozzá Kiss Ambrus. Éppen ezért válik kulcsfontosságú kérdéssé ezen vállalatok életében az utódlás kérdése. Dr. Gelléri Péter, a Családi Vállalatok Akadémia elnöke, és a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöki tanácsadója szerint még pont időben vagyunk, hogy foglalkozzunk a kérdéssel. "Az utolsó jó időpontban, hogy lépjünk, és jó eredményt elérjünk" - emelte ki.
Készen állnak a 30 évesek a cégek átvételére
A Policy Agenda felmérésében megkérdezték a résztvevő 700 cég vezetőjét arról, hogy a vezető visszavonulásakor, milyen változásokra számítanak a cég életében. A megkérdezettek közel fele, 48 százaléka gondolja azt, hogy a tulajdonosi szerkezetben nem történik majd változás, csak a cég vezetése kerül átadásra a kiválasztott utódnak. Második legnagyobb arányban (22 százalék) egyébként azok vannak, akiknek még egyáltalán nincs elképzelésük a jövőről. 15 százalékban gondolták úgy viszont, hogy nemcsak a vállalat vezetése, hanem a cégvezető tulajdonrésze is az utódjára száll. "Mindenesetre az nagyon bíztató, hogy a vállalkozások vezetőinek 78 százalékának van némi elgondolása a vezetőváltással járó tulajdonosi változásokat illetően" - emelte ki Kiss Ambrus.
A felmérés a cégvezetést várhatóan megöröklő utód jelenlegi életkorára is kitért, így elmondható az, hogy a mostani, jövőben leköszönő cégvezetők mögött már ott egy 30 éves átlagéletkorú korosztály, akik kamatoztatni szeretnék a tudásukat. A megkérdezett vezetők ugyanis legnagyobb arányban a 30 körüli életkort jelölték meg a lehetséges válaszok közül.
Uniós figyelem központjában is
Nemcsak hazánkban bírnak ekkora súllyal a családi vállalatok, hiszen az unió jövőre vonatkozó stratégiájában is kiemelt figyelmet fordít a családi vállalkozásokra. Éppen ezért különösen fontos az, hogy olyan szakemberekkel tudjanak együtt dolgozni, legyen szó, pénzügyesekről, ügyvédekről, menedzserekről, akik kifejezetten jártasak a családi vállalatok speciális világában, és eltérő problémáit illetően – részletezte Gelléri.
Az FBN-H eddig is próbált a családi vállalkozások helyzetét megkönnyítő lépések megvalósulásáért lobbizni. Rudas László, az FBN-H elnöke tájékoztatott arról, hogy a jelenleg futó egyik javaslatuk az, hogy az EU-s, és közbeszerzési támogatások terén érjenek el változásokat. Ezeknél ugyanis sok esetben az a probléma, hogy csak az árat versenyeztetik, így jellemzően a tényleges árnál alacsonyabb áron nyerhetők meg az egyes tenderek. Éppen ezért az FBN-H azt javasolta a kormánynak, hogy vegyék figyelembe azt is, hogy hány éves a cég, annak eredményeit, nézzék meg, hogy a profitot visszaforgatja-e a gazdaságba, ezek pedig jelentsenek plusz pontokat az elbírálás során, hogy az ezeknek a feltételeknek megfelelő pályázók pozíciója erősebb legyen. Másrészt fontos lenne elérni azt is, hogy a családi vállalatok ugyanolyan előnyökben részesülhessenek, mint a hosszú távú befektetők. Elvégre ez is annak minősül, nem csak a pillanatnyi eredményekért küzdenek, hanem azért, hogy a cég gyarapodjon, a jelenlegi alkalmazottaknak a későbbiekben is legyen munkahelye.
A jövőben pedig fontos lenne megteremteni például az utódlás megfelelő jogszabályi hátterét is, hiszen míg például külföldön lehetőség van arra, hogy az átadást bizonyos feltételekhez kössék, addig itthon, nem lehet olyat megtenni, hogy a családi vállalkozás vezetője kikösse, fia akkor kerülhet a cég élére, ha például már betöltötte a 24. életévét, diplomával rendelkezik, és megnősült.
Elsőként a régióban
Gelléri Péter úgy fogalmazott, hogy a régióban elsőként hazánkban indulnak el family business képzések, melyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy a terület specifikus problémáinak megoldására képes szakemberek álljanak a vállalkozások rendelkezésére. A képzésen ugyanis nemzetközi mintára ügyvédek, menedzserek, pszichológusok és pénzügyi szakemberek együtt vesznek részt, így a family business ismeretek mellett egymástól is tudnak tanulni - ezzel a specializációval tudnak majd ebben a körben igazán eredményesen dolgozni.
A családi vállalkozásoknak ugyanis a jövőépítés az elsődleges feladata. Szabadhegy Péter, a Családi Vállalat Akadémia egyik alapítója hozzátette: a családi vállalatokat a felelősség különbözeti meg más gazdasági társaságoktól. Felelősséget éreznek a családon belüli dolgokért, cégen belül a dolgozókért, valamint a közvetlen és tágabb környezetére is inkább gondol felelősen. „Ugyan pontos statisztikai kimutatást erre nem láttam, de vélhetően jobban fizetik az adókat is, mint más vállalkozások, sőt a jótékonykodásra is gondolnak”.
Székely Sarolta
mfor.hu
