A boltok szerint a szállítókat kellene többet ellenőrizni
Ma már az ellenőrző szervek is egyre többször publikálják a vétkes társaságok nevét, mint ahogy az decemberben a szavatossági időket hamisító M.E.G.A Trade importcég esetében is történt. Az osztrák-orosz-izraeli-magyar tulajdonban lévő társaság minden nagy hazai szupermarketlánc, összesen több mint ezerkétszáz üzlet beszállítója volt.
A jó hírnévhez fűzödő jogok védelme, és az ezek megsértése miatt kezdődő perek elkerülése érdekében a hatóságok korábban nem szívesen kürtölték ki a lebuktatott cégek adatait, de amióta az adatvédelmi biztos a fogyasztók mellett foglalt állást, változott ez a helyzet. A kereskedők sem vitatják a nyilvánosságra hozatal jogosságát, de úgy vélik, hogy a cégek adatait csak akkor szabad felfedni, ha valóban súlyos vétséget követtek el.
A szállítókat kellene többet ellenőrizni
Az ellenőrzések lefolyásával Vámos György elégedett, sőt a fokozott aktivitást ezen a téren szükségesnek is tartja a szabályosan működő cégek érdekeinek védelme miatt is. Nagyobb hangsúlyt kellene szerinte azonban fektetni a feketekereskedelem átvilágítására és a gyártó- illetve elosztóhelyeket is többet kellene ellenőrizni.
Szállítócégek produkálták ugyanis a közelmúlt két legnagyobb élelmiszeripari botrányát, az előbb említett M.E.G.A-ügyön kívül az egészségre káros paprika behozatalát is. S mégis az emberek emlékezetében az maradt meg, hogy "megint botrány volt a kereskedelemben" - hangsúlyozta Vámosi.
Vigyázzunk a csokinyuszival!
A visszatérő szabálytalanságok mellett - például a lejárati időn túli értékesítés és a nyugtaadás elmulasztása - az egyik leggyakoribb szabálytalanság a szezonális édesipari termékekkel kapcsolatos az ünnepek környékén. "Vigyázzunk, hogy a megvásárolt csokinyuszi valóban kakaóból és ne valamilyen imitátumból készüljön" - hívta fel a figyelmet Dömölki Lívia.
A terméken, ha figyelmesen olvassuk az összetevők listáját, minden esetben fel van tüntetve, miből készült az áru, és ezzel kapcsolatban nem is igen tudnak csalni a cégek - véli a fogyasztóvédelmi szakértő. A csokinyúl például nem ugyanaz, mint az úgynevezett bevonómasszából (keményített növényi olajokból) készült húsvéti édesség. A kereskedők azonban gyakran figyelmetlenségből vagy a megtévesztés szándékával hamisítvány esetében is azt írják ki a polcra: "Csokinyuszi kapható". Ilyen mulasztás miatt például tavaly húsvétkor 8 millió forint édesség forgalmazását szigorította meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, amelyen kívül még öt-hat hatóság vizsgálódik élelmiszerbiztonsági ügyben.
Kis bolt, nagy bolt egyforma
Dömölki szerint a kereskedelem egyik alapszabálya kellene legyen, hogy a tisztességes gyártó a bizalmatlanság elkerülésére meghívja a boltost a feldolgozóüzemébe mielőtt még a rendelésekben megállapodnának. Egy-egy áruház vezetője azonban nem feltétlenül bűnös, ha az üzletben kétes eredetű termékeket forgalmaznak, ugyanis a nagyobb társaságoknál a beszerzés központosítottan folyik. Mint mondja, kis boltokban és áruházláncokban nagyjából ugyanolyan arányban követnek el szabálytalanságokat.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Átcímkézős M.E.G.A.-botrány
Amikor a csirke nyúl a vásárló után...
Felszarvazott fogyasztók: mocorog a sonka a hűtőben
