A Bauer Béla ifjúságszociológus vezette kutatás során a fiatalokat huszonkét kategóriába sorolták aszerint, milyen kapcsolatokkal rendelkeznek, milyen pályára számíthatnak, milyen gazdasági, tudás- vagy társadalmi tőkével rendelkeznek.
A fiatalok 43 százalékát sorolta a nemrég lezárult kutatás a vesztes csoportba, ide tartozik 935 ezer fiatal, a köztes-túlélő rétegbe sorolható 39 százalék, azaz 853 ezer fő, a nyertes csoportba pedig mintegy 390 ezer fiatal, a teljes minta 18 százaléka.
A vesztesek csoportjába elsősorban a felsőfokú végzettség nélküli fiatalok tartoznak, a legtöbb ide tartozó falun élő szakmunkás, akit családja nem tud kellően támogatni. Sem vesztes, sem nyertes a vidéken élő, főiskolát végzett, családban még nem élő huszonéves nők rétege.
A mostani időszak nyertesei a jó kapcsolatokkal rendelkező fővárosi fiatalok jól értékesíthető végzettséggel. Ide sorolhatók a vidéki, felsőfokú végzettséget szerző illetve szerzett, feltörekvő fiúk. Akik ide tartoznak, általában eleve nyugat-európai színvonalon élő családból származnak, a belvárosban vagy Budán élnek, és beszélnek nyelveket. A nyelvtudás teljes hiánya jellemzi ezzel szemben a 935 ezer vesztes fiatalt.
A kilátástalan helyzetben levők és a felívelő karrier előtt állók csoportja között gyakorlatilag nincs átjárás, mutat rá a kutatás. A nyerő munkahelyek a nyerteseknek vannak fenntartva, a vesztesek pedig vagy munkanélküliek, vagy a leglaposabb ívű karrier nyújtó munkahelyeken tudnak csak elhelyezkedni.
(A Magyar Hírlap cikke nyomán)
A fiataloknak csak egyhatoda számít nyertesnek
A kutatók szerint ma Magyarországon a 15-29 éves korosztálynak majdnem fele a vesztes csoportba tartozik.
