3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A munkabér a munkaviszony keretében végzett munkateljesítmény pénzbeli ellenszolgáltatása. Ebből és a szerződéses kötelmi viszonyokra vonatkozó szolgáltatás - ellenszolgáltatás paritás-követelményéből következik, hogy a munkabér általában (főszabályként) tényleges munkateljesítményt föltételez, annak alapján és annak megfelelő mértékben jár.

2. Kiegészítő fizetés gyanánt a munkavállaló távolléti díja jár

  • az igazolt (munkavállalói) távollét eseteiben, amikor a munkavállaló akadályozva van a munkavégzésben

  • közérdekből (állampolgári kötelezettség teljesítése, kötelező orvosi vizsgálat, véradás, tûzoltói szolgálat, katasztrófa elhárítás stb.),

  • fontos személyes okból (például közeli hozzátartozó halála esetén), vagy

  • pihenőidejében (munkaszüneti nap, szabadság, édesanyák esetében szoptatási munkaidő kedvezmény stb.);

  • a munkavállaló igazolt keresőképtelensége miatti munkavégzés hiánya esetén (mértéke a távolléti díj 80%-a).


A kiegészítő fizetés szokásos mértéke általában a munkavállaló részére megállapított ún. távolléti díjnak felel meg, amely áll

  • a munkavállaló személyi alapbéréből,

  • a munkavégzés esetén járó rendszeres bérpótlékból, és

  • a túlmunka miatti kiegészítő bérpótlékból.


A kiegészítő fizetés megállapítása során a magyar munkajog a múltbeli átlagszámítás módszerét alkalmazza ("Bezugsmethode"), amely alapján a munkavállalónak közelmúltban kifizetett keresetet veszik alapul abból a föltételezésből kiindulva, hogy távolléte (munkavégzésben való akadályoztatása) során is annak megfelelő keresetre tehetett volna szert, ha azt az időt munkavégzéssel tölthette volna.

Hozzátehetjük kiegészítésként, hogy létezik még az ún. individuális számítási mód, mely a jövőbe tekint és annak alapján számol, hogy a munkavállaló mennyi munkabérre tehetett volna szert akkor, ha a kieső időt munkavégzéssel tölthette volna. Végül használatos még az ún. absztrakt módszer, mely a rendes napi munkaidőben általában elérhető munkabért veszi alapul (arányosan), nem pedig a ténylegesen kiesett időre vonatkozó összeget. Azt eldönteni, hogy a munkavállalóra vagy a munkáltatóra nézve melyik lehet az előnyösebb, általánosságban nehéz lenne, hiszen az függ a munkavégzés jellegétől, a kiesett munkaidőben elérhető munkateljesítménytől és a munkavállaló bérszínvonalától, illetve bérezési rendszerétől. Mindenesetre a magyar munkajog az első módszerrel számol, amely folytonosságot, stabilitást föltételez - és akar biztosítani is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!