Léteznek bizonyos szellemi szabadfoglalkozások, például ügyvéd, orvos és hasonló szakmák, amelyeknél a tevékenység kevéssé mérhető számokban. Esetükben sok a szubjektív tényező a minőség megítélésében, és nehezen összehasonlítható az eredmény.
Ezen szakmák képviselői és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) között évek óta téma a reklámozás szabályozása. Ezúttal az ügyvédek vannak napirenden: érkezett a GVH-hoz egy, az ügyvédi reklámtilalom létére vonatkozó bejelentés, mondván, az ügyvédek ugyanolyan piaci alapú szolgáltatást nyújtanak, mint mások, tehát miért is ne hirdethetnék magukat.
A GVH pedig úgy ítélte meg, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) Etikai Szabályzatának ügyvédi reklámokat tiltó rendelkezései sértik a versenytörvény versenykorlátozást tiltó rendelkezéseit, így eltiltotta a Kamarát az Etikai Kódex vitatott pontjainak alkalmazásától. A MÜK – bár a GVH határozatát megtámadta a bíróság előtt - 2008 októberében végül megváltoztatta az etikai szabályozást, így hamarosan érvénybe lép az új rend.
Több sztárügyvéd lesz?
Igaz, meglehetősen korlátozott formában eddig is hirdethették magukat az ügyvédek: közzétehették, ha új irodát nyitottak vagy változás történt náluk, honlapjukon ismertethették szakértelmüke, publikálhattak, vagy éppen szakértőként megnyilvánulhattak a médiában. Így alakult ki a "sztárügyvéd" fogalma - aki ismert személyt védett, maga is ismertté vált, később pedig minden riporter ugyanazt a néhány ügyvédet kereste meg, bármilyen jogi területet érintő kérdéssel kapcsolatban.
Most már akár márkaként is felépítheti magát egy ügyvéd
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az nem baj, hogy egyértelműbben megfogalmazták a reklámozásra vonatkozó szabályokat, ugyanakkor meglehetősen különleges területről van szó, ezért óvatosan kell kezelni a kérdést.
Az ügyvédi hirdetésekre természetesen vonatkozik minden reklámszabályozás, de ezen felül még sok tilalommal találja szembe magát az az ügyvéd, aki a reklám hagyományos értelmében kívánná népszerűsíteni magát.
Szabad, de a lényeg tiltva van
A reklám - azon felül, hogy nem lehet megtévesztő - sok mindent nem tartalmazhat: például az ügyvédi titoktartás jegyében a referencialista is titkos. (Még akkor is, ha néhány ügyfél hozzájárulna nevének nyilvánosságra hozatalához - hiszen ha mások nem teszik ezt, egyenlőtlen lesz a verseny).
Az eredményesség kérdése is szűk mezsgyén mozog, így nem kommunikálható - hiszen ügyenként eltér -, mi számít jó eredménynek. Csínján kell bánni továbbá az árak hirdetésével is, hiszen nehezen állapítható meg egy egységár, tekintve, hogy az ügyek komplexitása minden esetben eltérő lehet. A korábbi munkahelyekre történő hivatkozás szintén vitákat vált ki, mert ügyvédként előnyben lehet egy exbíró vagy exügyész, így ezen paraméterek kommunikálását nem támogatja a Kamara.
Látszik tehát, hogy ingoványos terület az ügyvédi reklámozás. Nem valószínű, hogy ezek után olyan ügyvédeket népszerűsítő kreatívokkal találkoznánk, mint amilyenek az Egyesült Államokban divatosak.
Bánáti János például hallani sem akar a tengeren túl látható reklámokról. Szerinte a mi szabályozásunk és kultúránk nagyon távol áll ettől. A kamaraelnök úgy véli: nem lesz durva áttörés, megvan az önmérséklet a kar tagjaiban, így főleg a honlapok kivitelezése terén vár változást a szakember, és egy-egy új hirdetés megjelenésében.
Ami pedig a komoly reklámkampányokat illeti: hatékony reklámozást csak a nagyok engedhetnek majd meg maguknak. Pont azok, akiknek nem lenne rá szükségük, hiszen világhírű multinacionális vállalatokról van szó elsősorban.
Szükség volt erre?
Az mfor.hu több ügyvédi irodát is megkeresett. Valaki névvel, valaki név nélkül ítélte el a reklámtilalom feloldását, mondván, az ügyvédi szakma ennél „érzékenyebb”, semmi jóra nem vezet az önreklámozás.
Egy vezető magyar ügyvédi iroda egyik partnere szerint egy komoly ügyfél nem hirdetés útján keres ügyvédet magának, ezzel szemben a hiszékeny, sérülékenyebb ügyfeleket könnyű megtéveszteni hangzatos hirdetésekkel.
Róna András fiatal, önálló ügyvéd is egyetértett a tiltással. Véleménye szerint eddig az érvényesülhetett, aki jó munkát végzett, és híre szájról szájra terjedt. Most, hogy már bárki pénzért is vehet magának felületet, bejön egy új faktor.
"Nem lenne jó, ha ezentúl nem az ügyfélelégedettség lenne a kiválasztás alapja, hanem egy kevésbé szakmai aspektus, például, kinek milyen szlogenje vagy cégtáblája van.” Erre leginkább a kezdő vagy kevésbé sikeres ügyvédeknek lenne szükségük, ők azonban nem engedhetik meg maguknak. Biztos lesznek azonban néhányan, akik befektetésnek tekintik a hirdetést, és így próbálnak majd ügyfelet szerezni maguknak.
A fiataloknak nincs más esélyük
Torjákné Amberger Teréz, a GVH szolgáltatási irodavezetője az mfor.hu-nak elmondta, a GVH már több kamara ellen folytatott eljárásokat reklámtilalmaik miatt. Ez jellemzően az idősebb, közismertebb szellemi szabadfoglalkozásúaknak, így a gyakorlottabb ügyvédeknek kedvez, hiszen nekik pluszköltés nélkül forog a nevük a piacon, már csak ezért sem könnyű a kamarákkal elfogadtatni a versenyhivatali álláspontot.
Az ügyvédeknél további nehézséget okozott egy jogi sajátosság, mely alapján megkérdőjelezték a GVH Magyar Ügyvédi Kamarára vonatkozó döntéshozatali jogát, többek közt ezért került csak most sor az ügyvédi reklámok kérdésére.
Ugyanakkor szükség volt erre, hiszen a fiataloknak nem sok esélyük van, hogy ismertté váljanak, ha minimálisra van korlátozva a népszerűsítés lehetősége. Ezzel együtt a szakember úgy véli, nem árasztják majd el a piacot az ügyvédi hirdetések, ugyanúgy, mint ahogy például könyvelők hirdetéseivel sem találkozunk lépten nyomon - olyan szakmáról beszélünk, ahol kiemelt szerepe van a bizalomnak.
"Reméljük, hogy a megváltozott etikai szabályzatot egyes ügyvédek nem arra használják fel, hogy félrevezessék az ügyfeleket. Igaz, ebben az esetben a kamarai etikai testületek, sőt még a GVH is el tud járni a fogyasztó megtévesztése miatt” - figyelmeztetett Torjákné Amberger Teréz.
