A használható tudás fontosabb a végzettségnél

Korábban nem tudták kimutatni, hogy hat a munkavállalók iskolázottsága a gazdaságra. Serge Coulombe és kutatótársai tanulmánya szerint nem járul hozzá a GDP növekedéséhez pusztán az, ha bővül a diplomások tábora egy-egy országon belül. A népességen belül a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése nem garancia a jobb gazdasági mutatókra, viszont a tudástesztekkel mérhető, valóban megszerzett és gyakorlatban hasznosítható ismeretek igenis növelik a termelékenységet.



[ajanlo=73][igazitas=left/]A vizsgált OECD országokban a kilencvenes évek készségmérő tesztek eredményeit használták fel a kutatók arra, hogy megvizsgálják, az 1960 és 1995 között munkába állók mennyiben szereztek használható képzettséget. Az 1995-ben vizsgáltak közül az 52-60 év közöttiek tudását visszavetítették 17-25 éves korukra, s ebből formáltak véleményt arra nézve, vajon az humánerőforrás beruházások gazdasági értelemben jövedelmezőek-e.

Tizennégy ország GDP- és tizenhárom ország produktivitási mutatóit bevonva a vizsgálatba a kanadai kutatók azt találták, hogy ha a tudástesztek pontszáma egy százalékkal nő a nemzetközi átlaghoz képest egy országban, akkor a termelékenység 2,5, az egy főre eső nemzeti össztermék pedig 1,5 százalékkal nőhet. Tehát a szakszöveg-értési feladatok alapján az egy főre eső GDP és a humán erőforrás fejlesztése közt kimutatható az a kapcsolat, amit eddig - csak a végezttség szintjét nézve - nem találtak a szakértők.

A kutatás zárófejezetében az elemzők megjegyzik, amit az Economist is kiemel, hogy a vizsgálat igencsak 'robosztus': nem mélyed el az adatokban, hanem nagy tömegeket vizsgál, tehát eredményei tudományos szempontból vitathatóak. Ennek ellenére Coulombe és munkatársai vizsgálata áttörés abból a tekintetben, hogy még senki nem találta meg az összefüggést a gazdaság fejlettsége és a képzés szintje között.

(Menedzsment Fórum)