Május elseje után az új tagországokból jövő versenytársakkal szemben a magyar fuvarozók komoly hátrányban lesznek, mivel külföldön az üzemanyag jóval olcsóbb, és emellett a szolgáltatásra kivetett adók is alacsonyabbak.
A csatlakozás hatását azonban tompítja, hogy a kabotázs (vagyis adott állam határain belüli fuvarozás) piacának megnyitására 3 éves moratóriumot kapott Magyarország.
Egyidejűleg a magyar fuvarozók is kiléphetnek az uniós piacra, ami azonban plusz kötelezettségeket is ró rájuk. Így a nemzetközi fuvarozásban három feltételnek kell megfelelniük: a jó hírnévnek, a szakmai alkalmasságnak (speciális tananyag elsajátítása) és a megfelelő pénzügyi helyzetnek.
Az utóbbi szerint a vállalkozásnak az első gépjármű után 2,5, további járműveként 1,4 milliós saját tőkét kell felmutatniuk.
A nemzetközi fuvarozás ugyan nem jövedelmezőbb, mint a hazai, ám annál sokkal stabilabb piacot jelent. Ugyanakkor a vállalkozók szerint 2004 eleje óta a nemzetközi piacokon mintegy 10-15 százalékos díjcsökkenés volt, ami már a csatlakozás előszeleként értékelhető. Nemzetközi árufuvarozást jelenleg mintegy 800, itthon bejegyzett cég végez.
A közúti árufuvarozás hazai piacán összesen 27 ezer vállalkozás osztozik. Ezek zöme egyéni vállalkozás, a gazdasági társaságok száma 7 ezer, ennek pedig csupán 10 százaléka tekinthető igazi nagyvállalatnak. A kisebb cégek elsősorban belföldi fuvarozást végeznek, míg a nagyobbak egyre inkább az integrált logisztikai szolgáltatások felé mozdulnak el.
Mivel utóbbi nyújtása sokkal jövedelmezőbb, mint az egyszerű árufuvarozás, ezért a napi gondokkal küszködő kisvállalkozások számára az efelé való nyitás lehet a megoldás. Emellett a koncentrálódás is növelné a piacon a túlélési esélyeiket, írja a Világgazdaság.
A hazai fuvarozók komoly hátránnyal indulnak az uniós versenyben
Az uniós csatlakozás nagy kihívás el állítja majd a hazai fuvarozókat, akik közül a kisvállalkozások már ma is napi gondokkal küszködnek, számol be a Világgazdaság.
