Tekerj kerékpárral munkába címmel hirdetett meg szeptember közepén egy versenyt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a fővárosi önkormányzat. A tervek szerint jövőre országos szintűvé duzzadó felhívásra több mint kilencszáz cég jelentkezett, így összesen több ezer résztvevője volt a kéthetes játéknak.
A megmérettetésre nevezők között ajándékokat (biciklit, kerékpáros táskát, háztartási eszközöket) sorsoltak ki. A rendezvény szerves része volt a mobilitási hétnek, amely szombaton a Critical Mass kerékpáros felvonulással zárul az autómentes nap alkalmából.
Hányan vannak két kerékkel?
Felmerülhet a kérdés: hány embernek szólnak ezek a kampányok, hányan használják majd a kerékpárutakat, mekkora az ország és a főváros biciklis társadalma.? Budapesten annyi kerékpár van, mint ahány személyautó, vagyis a potenciális kerékpárosok száma több százezer. Közülük persze sokan csak alkalmanként ülnek nyeregbe. A Studió Metropolitan tavalyi felmérése szerint a felnőtt társadalom kilencven százalék tud ugyan biciklizni, de csak kevesebb mint felük ült kerékpáron az elmúlt évben.
A biciklizők harmada csak alkalmanként száll nyeregbe, negyven százalékuk havonta-hetente egyszer, és csak 12 százalékuk használja napi rendszerességgel a kerékpárt. Munkába és iskolába viszonylag kevesen járnak biciklivel, sokkal jellemzőbb, hogy bevásárláshoz, kirándulások alkalmával "vagy csak úgy" pattannak nyeregbe a megkérdezettek. Nem meglepő, hogy a legaktívabb biciklisek a fiatal felnőttek és a középkorúak (30-44 év).
A férfiak és a nők között nincs hatalmas különbség, de a férfiak aránya minden szegmensben (munka, kirándulás, bevásárlás) nagyobb, mint a nőké.
A kereslet egyelőre nem nő
A kampányok, politikai szándékok egyelőre nem nagyon hatnak a biciklis társadalomra. A lapunk által megkérdezettek egyelőre nem látják a változást, és nem tartanak attól sem, hogy a közeljövőben ugrásszerűen megnőne a biciklisek száma. Kedvező jelek persze vannak, kérdés ugyanakkor, hogy ez mennyiben függ a felkarolt ügytől és mennyiben a piaci törvényektől.
Nem várható, hogy a közeljövőben érdemben bővüljön a kerékpáreladások piaca - mondta az mfor.hu-nak Berkes György, az Olimpia Kft. ügyvezető igazgatója. A Gepida bicikliket piacra dobó, legnagyobb hazai kerékpárgyártó cég tapasztalatai azt mutatják, hogy ha lesz változás, akkor az a minőségben keresendő. Nagyon nehéz megbecsülni a piac méretét, de nagyságrendileg 250 ezer kerékpárt adnak el az országban évente. Ez a mennyiség évek óta stagnál.
Minőségi javulás már van
Az Olimpia ehhez képest tavaly stabil növekedést ért el, 10-13 százalékkal bővült a forgalma. A legolcsóbb, alapfelszereltséggel bíró bicikli ötvenezer forint körüli összegért már beszerezhető az Olimpiánál, amely középkategóriás kerékpárokkal foglalkozik. Az eladott biciklik átagára ennél magasabb, 60-100 ezer forint között alakul. Egy jó kereskedő meg tudja győzni a vásárlót arról, hogy érdemes nagyobb összeget szánni a kerékpárra - magyarázta Berkes György.
A nagyon olcsó, nyolc-tízezer forintos "kerékpárokkal" nem lehet versenyezni, mert aki ilyet akar venni, azt úgysem lehet meggyőzni. Ezek a járgányok egyébként semmire sem használhatók, véli az ügyvezető. Azokat a vásárlókat lehet elcsábítani, akik már megjárták egyszer egy ilyennel, és soha többé nem akarnak gagyi kerékpárt.
Várni kell az átütő változásra
A szakember a következő tíz-húsz évben egyébként nem vár komoly változást a kerékpáros kultúra alakulásában. Ehhez az kellene, hogy a politika, a gyártók és a kerékpáros szervezetek tudatosan, kitartóan és több éven keresztül közösen dolgozzanak. Az irigyelt holland kultúrát azonban valószínűleg sohasem érjük majd el.
Egyszerű, de hatalmas különbség a két ország között, hogy míg ott egész évben lehet kerékpározni, addig itthon télen nagyon hideg van - magyarázta Berkes György. Egyébként még Németország is nagyon messze van a szinte paradicsomi állapotokat felmutató Hollandiától. Elég, ha arra gondolunk, hogy az átlagos bicikliár Németországban háromszáz euró felett alakul (75 ezer forint), Hollandiában pedig 650 euró körül (160 ezer forint).
A kerékpáros üzlet persze nem ér véget a járműveknél. A dudák, csengők, órák, pumpák mellett a biciklistáskáknak is jelentőségük van, s a túratáskák mellett a városi biciklizés megköveteli a városi táskákat is. Biciklivel közlekedő lányok találták ki például a Cangira-táskákat, amelyek kifejezetten a városi jövés-menésre lettek kitalálva.
Hasonló piaci réseket töltenek be az eredetileg futár-, ma már divatosabb táskákat áruló üzletek vagy a fényvisszaverő pólót gyártók is. Utóbbi azért hasznos, mert szebb, mint a "kukásmellény".
"Először magunknak gyártottunk táskát, később melléktevékenységként már megrendelésre is" - mondta a cég egyik képviselője. A színes, mókás táskákat elsősorban nőknek szánják.
Egyéni tapasztalatok alapján úgy látják, hogy egyre többen közlekednek biciklivel. De ez biztosan nem a politikai kampányok miatt van, mert azok még egyáltalán nem látványosak.
F. Sz. E.
