A kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásai - az előző hónapok növekvő optimizmusa után - kismértékben rosszabbodtak, a szektor konjunktúra indexe 2002. januárjában 46,5 százalékra süllyedt a decemberi 48,7-ről - áll az Ecostat jelentésében. Jóllehet az index értéke 2,2 százalékponttal alacsonyabb, mint a legutolsó felmérés alkalmával, egyes összetevői azonban kedvezőbb megítélést jeleznek a korábbinál.
A kkv-k jelzései szerint a magyar gazdaság 2002 első félévi fejlődését a világgazdasági recesszió nem veti vissza jelentősen, ám a szektor cégei sem tudják elkerülni a globális dekonjunktúrából adódó negatív hatásokat. A cégek gazdasági helyzetét, fejlődését továbbra is az értékesítési lehetőségek határozzák meg. Mivel a vizsgált szektor főbb piacai az országhatáron belül helyezkednek el, a belső fogyasztás, a fizetőképes kereslet továbbra is meghatározó lesz tevékenységükben.
A cégek korábbi optimizmusát elsősorban a korlátozott piaci lehetőségek, a fellendülést övező bizonytalanság ronthatja. További bizonytalansági tényező lehet a minimálbérek emelkedése, amellyel ugyan korábban is tisztában voltak, ténylegesen azonban csak ez év januárjában szembesültek a problémákkal.
Az ipar teljesítményének legutóbbi adataiból kitűnik, hogy a hazai termelés stagnálása elsősorban a multinacionális vállalatok kivárásra alapozott üzletpolitikájából adódik. Úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságélénkítő intézkedései céljuknak megfelelően segítették a kkv szektor megerősítését. A hazai vállalkozásokat preferáló állami beruházások (autópálya-építési, lakásépítési program) várható kiszélesítése 2002-ben erőteljesebb kompenzációt jelenthet a lanyhuló külpiaci kereslettel szemben.
A Széchenyi Terv kis- és középvállalatok fejlesztését segítő projektjeinek célja, hogy ez a szektor a gazdaság dinamizáló, az átlagosnál gyorsabban fejlődő szegmensévé váljon.
A kicsik pesszimisták
A kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásai - az előző hónapok növekvő optimizmusa után - kismértékben rosszabbodtak.