Az ezer fős mintán 2009 márciusában végzett kérdőíves felmérés szerint a szuper- és hipermarketek esetében a lakosság 32 százaléka, diszkontok esetében pedig 30 százaléka többnyire megbízhatatlannak tartja a vásárolt élelmiszereket. Az MTI-nek kedden elküldött eredmények szerint eközben a hagyományos piacokról vélekedtek úgy a legtöbben (24 százalék), hogy teljesen megbíznak az itt vásárolt élelmiszerekben.
A GKI kutatása kimutatta, hogy a csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság negyede szkeptikus. Tizenhét százalék azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7 százalék egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70 százaléka kisebb kétségekkel rendelkezik a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze 6 százalékuk bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.
A személyes tapasztalatokkal kapcsolatban megállapították, hogy a lakosság nagyobbik része, 66 százaléka vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett. A válaszokból az is kiderül, hogy városokban, főként a megyeszékhelyeken jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a községekben.
A lakosság 78 százaléka a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását. A fogyasztók hasonlóan magas aránya (65 százalék) a tejtermékeket és tejkészítményeket illetően is jellemzőnek tartja a hamisítást, míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány (61 százalék). Az olyan termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az édességek, snackek a válaszadók 20-25 százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából - derül ki az eredményekből.
A vizsgált minta nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálja a magyar lakosságot - olvasható a GKI közleményében.
